2012. február 29., szerda

2012. február 26., vasárnap

Vetőburgonya


A tavalyi mulcsos burgonyakísérletem eredményeként van annyi vetőgumónk, hogy az idén is “leadhatom a rendelést” a természetnek 3-4 zsák krumplira. Szívesen bővíteném azonban a választékot, ezért utánanéztem, milyen fajtákat egyszerű és érdemes beszerezni. 


A burgonya számos jellemző kórokozójával (PVY, PVX, PVA, PVS, PLRV, lombfitoftóra, gumóvarasodás, burgonya fonálféreg Ro1, burgonya fonálféreg Ro4 , burgonyarák 1-es patotípus) szemben magas rezisztenciával bíró fajták közül válogattam a keszthelyi Burgonyakutatási Központ kínálatában, melyek beltartalmi jellemzői alapján az is kiderül, milyen felhasználásra alkalmas leginkább egy-egy fajta. A magas szárazanyag- és keményítő tartalom együtt jár a magas nyersfehérjetartalommal, és alacsony redukáló cukortartalmat garantál, azaz sárga hasábburgonya süthető az ilyen termésből, nem barnul és keseredik meg mielőtt átsülne. A redukáló cukortartalom egyébként növekszik, ha 5 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk a burgonyát. “Az alacsony hőmérséklet okozta édesedés nagyjából visszafordítható a hőmérséklet 15–20 °C fokra való növelésével.” (Zsom Eszter) A gumók keményítőtartalma azonban egyenetlen vízellátás hatására is redukáló cukorrá alakul, amit nagy eséllyel mulcsozással megelőzhetünk, hiszen a talaj nedvességtartalma kiegyenlített a takaró alatt.

A kiválasztott keszthelyi fajták pedig a következők: 


A Démon egyik szülője a holland nemesítésű Kuroda. 


Katica - magyar és holland nemesítésű fajtákból 


White Lady - termésátlaga kimagasló, virágai pedig illatosak, ami plusz pontokat jelentett a mérlegeléskor 

A korábban idézett Zsom Eszter arra jutott három holland és hat magyar nemesítésű fajtára kiterjedő vizsgálatában, hogy a “...White Lady megítélése mind minőségi, mind mennyiségi paraméterei alapján kedvező. Öntözés nélkül 30 t/ha feletti volt a hozama, az öntözésre jól reagált, hatására termésmennyisége jelentősen nőtt. A kísérleti területre jellemző tájegységben vizsgálataink eredménye alapján étkezési célra ez a fajta adaptálható a legjobban a vizsgált fajták közül.” 

Öntözéssel - amit az idén is talajtakarással tervezek helyettesíteni - akár 50 % fölötti termésnövekedése is elérhető. Az öntözés a termés mennyisége mellett a gumóméretet is kedvezően befolyásolja míg az egyes fajták beltartalmi jellemzőin alapvetően nem változtat. Ilyen módon nem befolyásolja számottevően a burgonyában felhalmozódó kálium, foszfor, kalcium, magnézium, kén, mangán, réz, cink vagy vas mennyiségét sem. 

A mulcsban játszik Bobó cica miután fölszedtem a termést.

Kiegyenlítetlen - rosszul időzített, nitrogéntúlsúlyos - trágyázás mellett csökken a gumók keményítőtartalma, mely rontja a burgonya eltarthatóságát. Nem elhanyagolható az sem, hogy a “... burgonyanövényben a szervesanyagfelhalmozódás a virágzást megelőző 10-15 napon, valamint az elvirágzást követő 15-20 napos időszakban a legnagyobb. Ez az időszak hazai körülmények között általában száraz, így a növény nem tudja felvenni a szükséges tápanyagot, még abban az esetben sem, ha a talajban jelen vannak.” Újra csak arra a következtetésre jutok, hogy a komposzttal, fűnyesedékkel takarás a legüdvözítőbb, ha jó minőségű és bőséges termést szeretnék betakarítani. 

Összehasonlításképp egy népszerű fajtáról született megállapítás ugyanebben a tanulmányban: “A kísérlet során a Desirée termésmennyisége öntözés hatására jelentősen megnőtt, de a minőségi paraméterek tekintetében többnyire alulmaradt a hazai nemesítésű fajtákkal szemben. A szárazanyagtartalma öntözés esetén is alacsony volt, mindemellett rezisztencia-tulajdonságai is kedvezőtlenek.”


A kísérlet löszön képződött mély humuszrétegű, közepes tápanyagtartalmú, mészlepedékes csernozjom talajon folyt. Homoktalajon 8-10 cm, kötött talajon - amilyen a kertünkre is jellemző - 5-6 cm a burgonya vetésmélysége.

Tavaly egy egyesült királyságbeli vetőmag katalógus adta a végső impulzust, hogy krumpliföldet hasítsak ki a kertünkből. Talán Magyarországon is egyre népszerűbb az 1855-től növények és vetőmagok csomagküldésével foglalkozó cég, melynek egyik füzetében bukkantam Magyarországon nemesített burgonya fajtákra. A Sarpo sorozat tagjairól tekintélyes “irodalom” lelhető fel szerte az Interneten nagyszámú híveinek köszönhetően. Miután elolvastam számos - egyöntetűen elismerő - véleményt, utánanéztem, hol szerezhetők be Sarpo fajták Magyarországon. Kereskedelmi forgalomban egyikük sem  volt kapható, mert állami minősítéssel nem rendelkeztek. Informális forrásból azonban lehetséges Sarpo Mirának mondott fajtát beszerezni, noha a termesztés módjáról - legfőképpen a növényvédelemre gondolok - nem tudtam meg részleteket. Figyelemreméltó azonban az Agroinformban 2011-ben megjelent írás, mely Sarpo Mira vetőburgonya magyarországi termesztéséről szól. 


A gumók maradéktalanul kikeltek, ám a lombozat, virágzat és a termés sokféleségéből következően sem állíthatom, hogy Sarpo Mirát termesztettem. Talán más Sarpo fajták is keveredtek a csomagba, ami kedvemre való feltételezés. A betakarításkor igyekeztem szín szerint elkülöníteni a fajtákat, de azt hiszem többéves játéknak nézek elébe, hiszen héj alapján nem lehetséges egyértelműen megkülönböztetni a fajtákat. A termesztésével kapcsolatos tapasztalataimat itt osztottam meg.  



Az idén az Agrogalgakertől rendeltem vetőgumókat, melyek szuperelit szaporítási fokozatból származnak, azaz a “...nemesített növényfajta fajtafenntartójának közvetlen irányításával előállított, a tenyészkerti törzsek keverékéből származó, továbbszaporításra kiadott...” vetőmagok. Nyilvánvaló, hogy a Démon, a Katica és a White Lady előállítása során a Burgonyakutatási Központ telephelyein a nagyüzemi mezőgazdaságban szokásos növényvédelmet alkalmazzák, melynek része a közvetlen környezet gyomirtása is. Keszthelyen egyébként folynak burgonyafajták genetikai módosításával kapcsolatos kutatások is. 


Nyíregyházán is folyik burgonyanemesítés. Piros héjú fajták létrehozása mellett tájfajták génmegőrzésével és ismételt termesztésbe vonásával foglalkoznak.



A közelmúltban kibővített tápiószelei Növényi Diverzitás Központban ugyancsak beszerezhetők Magyarországon nemesített illetve tájfajták, ám a természetes vegetáció génkészletének megőrzése is a központ küldetései közé tartozik - a napokban folyó Flóra Konferencia témája éppen ez utóbbi tevékenységéhez, a Pannon Magbankhoz kapcsolódik. A burgonyatermesztés magyarországi történetének tükrében egészen megdöbbentő, ha Tápiószelén tárolnak olyan tájfajtákat, melyek elkerülték a XX. században tapasztalt nagymértékű leromlást.