Fekete berkenye

Az Aronia melanocarpa (melan- = fekete, sötét; karpos = gyümölcs) sok tekintetben hasonlít az Amelanchier fajtáihoz, nem meglepő hát, hogy az elnevezésben is van átfedés. A fekete berkenye mellett a köznyelvben megjelenik a fanyarka, a fojtogató bogyó, de csodabogyó néven is emlegetik manapság. Az Aronia elnevezést a Sorbus aria (lisztes berkenye) második tagjából eredeztetik. Vajon a termés hasonlósága a névadás alapja?

A fanyarkával ellentétben nem honos Európában, egy évszázaddal ezelőtt telepítették be Észak-Amerikából főleg az Északi-tenger környékére. Magyarországon néhány évtizeddel ezelőtt indult meg a telepítése, és már a nyolcvanas években "kísérleti" bio berkenye lekvár bukkant fel mifelénk csinos szögletes üvegekben. Akkor még nem talált érdeklődésre, ezért fillérekért kínálták a finomságot, amiből a szüleim bevásároltak néhány kartonnal. Azt hiszem, azóta tudom, hogy fogok Aroniát ültetni a kertembe.

Mostanra saját kert is van, berkenye csemetét is könnyű beszerezni. Ilyen dobozban vettem gyökér-csomagoltan:

500-1000 Ft körüli áron számos áruházban kínálták az elmúlt hónapokban.

Talán az Aronia melanocarpa "Nero" változat az, ami ilyen módon számos kertbe bekerült. A "Viking" és a "Rubina" változat is elérhető már magyarországi kertészetekben.

A csomagoláson olvasható ismertető nyelvi
és tartalmi igénytelenségére nem lehet magyarázat az ár.
Tájékozódáshoz inkább ajánlom e bejegyzésben
kékkel kiemelt linkekkel elérhető tartalmakat.

Az Aronia arbutifolia (piros törpeberkenye vagy veres berkenye) fajtát kevésbé vonták nemesítésbe, nem is terjedt el Európában. A veres és a fekete berkenyének létezik hibridje: Aronia x prunifolia.

A fenntarthatóság igényével együtt népszerűsödő növényt nemrég sikerrel keresztezték a lisztes berkenyével (Sorbus aria x Aronia melanocarpa), és az így megszületett intergenerikus hibridet Sorbaroniának nevezték el. Nem ez az első célba ért kísérlet, melynek során különböző fajok keresztezésével próbálkoztak.

A rózsafélék családjába tartozó növényről sokat lehet olvasni magyar nyelven is, így nincs értelme újabb gyűjteményt létrehozni a termesztéséhez tudnivalókról. Ráadásul alig különbözik a fanyarkától - hasonlóképp "négy évszakos" növénynek tartják -, amiről négy bejegyzés található e naplóban.

A fekete berkenye virágzása és termésérése a fanyarkáét követi. A beérett almácskák ráaszalódhatnak a bokorra, akár télen át is rajta maradhatnak. Állítólag szívesebben tenyész enyhén savanyú talajokban, alkalikus közegben pedig sárgulnak a levelei. A málnához és a fekete ribiszkéhez szokás hasonlítani. Gondozást nem igénylő gyümölcsnek tartják.

Élettani hatásairól regényt lehetne írni. Ahol pedig szívesen látott vendégek a madarak és a méhek, onnan nem érdemes kihagyni.

Talán 4-5 év múlva szüretelhetünk a 2-3 méteresre megnövő bokorról.