2010. február 26., péntek

Fanyarka IV. - Ősz





Pompás fanyarka - Amelanchier laevis

Ősszel lángoló vörös és narancs árnyalatokkal gazdagítja a nyári virágokban fogyatkozó kertet az Amelanchier lombhullató cserjéje. Ha fokozatosan hűl téliesre az idő, a fanyarka hosszan megtartja színes lombját. Falusi és tájképi kertekből kár lenne nélkülözni azt a gazdagságot, amit egész évben megjelenésével nyújt.



Kanadai fanyarka - Amelanchier canadensis


Az Egyesült Királyságban a Royal Horticultural Society (Királyi Kertészeti Társaság) Award of Garden Merit (Kerti Érdem) kitüntetéssel ajánlja a rézvörös fanyarkát 1993 óta. Ennek egyik feltétele, hogy különösebb szakértelem nélkül kiskertekben is gondozható, továbbá ellenálló és könnyen beszerezhető növény legyen, melynek egyre több termesztett Amelanchier változat felel meg.

Naomi Sachs fényképén
égerlevelű fanyarka, Amelanchier alnifolia látható.

A fanyarka fája kevés füsttel ég, ezért előszeretettel fűtöttek vele indiánsátrakat.


Kereklevelű fanyarka - Amelanchier ovalis

Szerszámkészítéshez kellőképp tömör a fája, így régen fésű és ásónyél is készült belőle.

Termetes fanyarka - Amelanchier arborea

Mindazt, ami a fanyarkáról az utóbbi bejegyzésekben olvasható, mások leírt személyes tapasztalatai és oktatási intézmények kutatási beszámolói, adatbázisa alapján írtam, az Amelanchiert illető saját tapasztalattal egyelőre nem rendelkezem, megítélni nem tudom, mennyire érvényesek az egyes megállapítások a mi környezeti adottságaink közepette. Csak remélem, hogy a "gyűjtemény" másnak is kedvet csinál ahhoz, hogy próbálkozzon a fenntartható kertműveléshez is illeszkedő növény megtelepítésével otthonában, és egyben bátorítani szeretnék minden kertfüggőt, ossza meg tudását, tapasztalatait másokkal!

A fenntartható kertműveléssel szeretnék továbblépni, mert nagyon izgalmas, szép kertek születnek nap mint nap, amelyekből érdemes ötleteket meríteni.

2010. február 23., kedd

Fanyarka III. - Nyár


Az öntermékeny cserje bogyója valójában almatermés (pomum). Édes zamata sokakat az alma de az áfonya ízére is emlékeztet, éretten csöppet sem fanyar. Magam kíváncsian várom, hogy megkóstolhassam - a saját termésre még legalább 2-3 évet várni kell. Délebbi tájakon júniusban, felénk talán későbben érik. Nagyjából három héten keresztül szüretelhetünk egy kifejlett cserjéről (fáról).


Kanadai fanyarka, Amelanchier canadensis
a Home Orchard Society oldaláról

Ha a madarak éretlen pirosasan meg nem eszik, a legtöbb fajta esetében bíborból hamvas feketébe hajlik a vacokból kialakult, apró magvakat tartalmazó termés színe. Az almácskák átmérője 0,5-1 cm de elérheti a 1,5 cm-t is. A naspolyához hasonlóan csészecimpái nem hullanak le.



Akinek mindkettő terem a kertjében, azt tapasztalta, hogy a madarak kevésbé szeretik a pompás fanyarka, Amelanchier laevis termését - mely éretten is piros -, mint a rézvörös fanyarkáét, az Amelanchier lamarckiiét.

Az Amelanchier lamarckii “Ballerina” nagyon ízletes, feketeribiszke méretű bogyókat nevel, az Amelanchier lamarckii “Princess Diana” termése 1 cm átmérőjű.


A tarackos fanyarka, Amelanchier stolonifera
almája nagy és különösen édes.

Napos, meleg helyen bőven teremhet, a talajjal szemben csekély igényei ellenére jót tesz, ha rendszeresen, ám mértékkel öntözzük - kivált amíg kicsi. Árnyasabb fekvésben nemcsak lassabban fejlődik - és nagyobb eséllyel telepednek meg rajta kártevők -, de kevesebbet is terem. Termését a madarak annyira szeretik, hogy előfordulhat, hálóval szükséges védeni, ha enni szeretnénk belőle.

A termetes fanyarka, Amelanchier arborea és a kanadai fanyarka, Amelanchier canadensis gyümölcsének fitokémiai vizsgálata gyulladásgátló hatású összetevők jelenlétét igazolta. Többek között vasat, rezet, magnéziumot és sok C vitamint tartalmaz. Magas pektin tartalma miatt ideális lekvár főzéséhez, de leves, csatni, ecet is készülhet belőle, és édestésztákba, joghurtba is keverhető akár frissen vagy szárítva. Fagyasztva is tartósítható.


Clotilde Dusoulier fanyarkatortája a következő hozzávalókból készül:

Tészta
8,5 dkg cukor
8,5 dkg fagyos vaj (enyhén sózott)
17 dkg liszt
1 tk fehérbor ecet
1 ek hideg tej (esetleg még egy ek, ha nagyon száraznak tűnik a tészta)

Töltelék
50 dkg fanyarka (keverhetjük a különböző bogyósokat) akár fagyasztva (!)
2,5 dkg mandulaliszt
2,5 dkg cukor (Dusoulier juharcukrot ajánl)
1 egész tojás
6 dl habtejszín

180 °C-ra melegített sütő, 28 cm átmérőjű, alacsony falú tortaforma kivajazva

A vajat, a cukrot és a lisztet morzsalékosra keverjük, beletesszük az ecetet és a tejet, röviden tovább dolgozzuk, de teljesen összeállnia nem szabad. Terítsük el egyenletesen a tortaformában kis falat képezve körben. 15 percre tegyük sütőbe - ennyi idő alatt kezd aranyszínűvé válni a pereme.

Közben összekeverjük a gyümölcsöt (ha fagyasztott sem kell kiolvasztani, csak kicsit megnövekszik a sütési idő, nagyjából 3 perccel) a cukorral és a mandulaliszttel. Beleöntjük a tésztába kis szegélyt hagyva a pereme mellett, és újabb 15 percig sütjük.

Felverjük a tojást a tejszínnel és a gyümölcs tetejére öntjük, készre sütjük újabb 15 perc alatt. Rácson hagyjuk kihűlni.

Még nem próbáltam ki a receptet, de azt hiszem bármilyen vajas tészta jó lehet, amit gyümölcstortához, kosárkákhoz ismerünk, a töltelékbe pedig kerülhet krémsajt (akkor a mandulát és a tojásos tejszínt kihagynám) -, talán a fanyarka alá tenném.


Eileen Brown fényképe az égerlevelű fanyarka,
Amelanchier alnifolia terméséről


35 dkg kicsontozott bivaly (talán marhalábszárral helyettesíthető)
1 tk frissen facsart citromlé
1 ek liszt
2 ek sózatlan vaj
1 kisebb hagyma vékony karikára vágva
20-25 dkg gomba cikkekre vágva
fél dl száraz vörösbor
1 dl alaplé
1 tk édes fűszerpaprika
1 dl fanyarkabogyó
só, bors

Forgassuk össze a kockára vágott húst a citromlével, majd szórjuk rá a lisztet és forgassuk össze azzal is. Hevítsük a vajat habzásig, majd tegyük bele a húst és pirítsuk barnára. Vegyük ki a húst a serpenyőből míg elkészítjük benne a hagymát a gombával alacsony fokozaton kevergetve. Öntsük bele a bort, keverjük össze, pároljuk 1 percig, majd jöhet az alaplé, a fanyarka és a fűszerek, 20 percig kevergessük. Akkor beletesszük a húst és az idő közben belőle kifolyt húslét. Fedő alatt készre pároljuk.

A fűszeres tejszínhez

2 dl tejföl
1 dl habbá vert tejszín
4 tk citromlé
ízlés szerint só, bors
2 ek apróravágott friss fűszer

Keverjük össze a hozzávalókat, majd hagyjuk állni 2 órán át szobahőmérsékleten, aztán hűtőszekrényben. A ragura halmozva tálaljuk.


Legizgalmasabbnak talán a következő koktél tűnik - igaz az eredeti eperrel készül -, kipróbálnám fanyarkával. Fergeteges lehet!


Vodka:
How To Make A Basil Berry Martini Cocktail

Az Amelanchier gyümölcse gyermekek és felnőttek számára is veszélytelenül fogyasztható. Az almatermésűekhez (alma, körte, naspolya) tartozóként magja néhány tized százalékban amigdalint tartalmaz, mely a rostok sérülésekor hidrogén-cianiddá bomlik, ami a növényi védekezőrendszer részének tűnik. Mérgezéshez olyan nagy mennyiségű mag rövid időn belül történő elfogyasztása vezethet, ami nem életszerű. Ugyanez a glikozid található a csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva, sárgabarack, mandula) magjában is, amely a marcipán kellemes ízét is adja. Nem szerencsés azonban, ha a legelőn fanyarka terem, mert a kérődző állatok számára - emésztésük sajátossága folytán - veszélyes az amigdalin tartalmú levelek, termések fogyasztása.


Amélie Rousseau fotóján égerlevelű fanyarka,
Amelanchier alnifolia látható -
részletek az E-Flora oldalán

Van még hely egy (két, három...) fanyarkabokor számára a gyümölcsösben vagy a teraszon egy dézsában?

A következő bejegyzésben beköszönt az ősz.


2010. február 22., hétfő

Fanyarka II. - Tavasz


Virágba borultan lehet a legszebb az Amelanchier - kár lenne kihagyni bármilyen stílusú kertből.



A fanyarka elliptikus levelei kihajtáskor rózsaszínesek, majd ezüstzöldek. Egyes fajták esetében fűrészesebbek, a fonák pedig többnyire molyhos - mely lekophat -, ahogyan a vacok is.




Végálló fürtökben álló 2-3 cm-es, csillag alakú virágai a levelek előtt, április-májusban jelennek meg vékony kocsányon. Öt pirosas csészecimpa és 5 keskeny, fehér sziromlevél veszi körül a 20 porzót és az 5 bibeszálat. Virágzása 1-2 hétig tart.














A következő fajták és változataik fordulnak elő a legtöbb kereskedésben:

Az égerlevelű fanyarka, Amelanchier alnifolia (alnus + folium = éger levél) 1-5 m magas, díszalmák és -körték erősen törpésítő alanya, melyen a nemes korábban termőre fordul és jobb a talaj mésztartalmával szembeni toleranciája. Támaszt igényelhet. (Tóthné Batiz Eszter doktori értekezése alapján)















Az Amelanchier alnifolia var. semiintegrifolia (semi+integer+folium = félig csorbítatlan levél, hiszen a levélszél alig fogazott, inkább csak a levélcsúcs felé fűrészes) apróbb, későbben érő bogyókat terem. Az Amelanchier alnifolia 'Regent' talán a legtélállóbb változat, jól tűri a szárazságot is, de akkor kevesebbet terem. Kártevője gyakorlatilag nincsen - elérheti a 2 m magasságot és a 2,5 m szélességet. Az Amelanchier alnifolia "Obelisk" edényben is nevelhető oszlopos termetű fanyarka. Fává neveléshez nem nagyon szükséges metszeni. Kiültetve legalább 5x3 méteres bokorrá fejlődik.

Az Amelanchier alnifolia cusickii (William Cusick, a XIX-XX. században élt amerikai botanikus után) a legnagyobb virágú fanyarka. 3 m magasra nő, tarackol.


















A termetes fanyarka, Amelanchier arborea (arboreus olyasmi mint fa-szerű) “Robin Hill” 10-15 m magasra nő. Ennek a képnek láttán ki ne szeretne fanyarkát a kertjébe?



A kanadai fanyarka, Amelanchier canadensis akár 7,5 m magasra is megnövő terebélyes bokor vagy többtörzsű fa. Nagyon jól bírja a nyirkos környezetet.















A pompás fanyarka, Amelanchier laevis (laevis jelentése sima, lásd az előző bejegyzést) talán a leggyorsabban növő és legrövidebb életű fajta. Könnyű egytörzses fácskát nevelni belőle rendszeres alakító metszés nélkül. 9 méternél magasabbra is nőhet.


A tarackos fanyarka, Amelanchier stolonifera (stolonifera azt jelenti tarackos) lassan terjedve sűrű bozótost hoz létre, 2 méternél ritkán nő magasabbra.


Rézvörös fanyarka vagy mézalmácska néven ismerhetjük az Amelanchier lamarckiit (Jean Baptiste Antoine Monet de Lamarck, XVIII. században élt francia botanikus után). Feltételezhető, hogy az Amelanchier laevis és az Amelanchier arborea, mások szerint az Amelanchier laevis és az Amelanchier canadensis spontán keresztezésével jött létre: Amelanchier x lamarckii. Kerti körülmények között 6 m fölé is nőhet és 4 m nél is szélesebb lehet, a legtöbb kertben 4x3 méteres sűrűn elágazó bokor. Fává nevelhető, ha a kétéves növény legvastagabb ágának oldalhajtásait eltávolítjuk olyan magasságban, ahol a koronát szeretnénk kialakítani, a tőből hajtó többi ágat pedig a talaj felszínén elmetsszük. A beavatkozáshoz legalkalmasabb a kora tavasz, amikor a bimbók megjelennek, mert olyankor legkisebb a vágás felületén keresztül történő fertőződés veszélye. Időnként alakító metszéssel igazítható, jóllehet a gondozást nem igénylő gyümölcsfák közé tartozhat, ha napos, meleg helyen nevelkedik. Sövénytelepítéshez méterenként 3 növényt szoktak ültetni. Ellenálló fajta, melyet a kártevők ritkán támadnak meg, a csapadékos és rendkívül hideg (akár -25 °C-os) időjárást bírja, a városi szennyezett környezetben is jól fejlődhet. Savas és alkalikus talajba egyaránt ültethető, bár a szélsőségesen meszes talajt sok növényhez hasonlóan nem bírja.











Az Amelanchier lamarckii “Ballerina” 4-5 m magas, a 70-es években Hollandiában szelektált változat viszonylag nagy virágokkal.


Az Amelanchier lamarckii “Princess Diana” alacsonyabb, elterülő bokor. Más díszfáknál hosszabb életű. Levelei sötétzöldek.



A következő bejegyzésben az Amelanchier nyári megjelenéséről írok majd.

2010. február 19., péntek

Fanyarka I. - Tél



A fanyarka - Amelanchier - télen sűrűn elágazó törzséről, vékony ágairól, vékony, szürke kérgéről, vöröses, molyhos fiatal hajtásairól ismerhető fel.

Magyarországon a Dunántúli-középhegységben, főként a Bakonyban honos a potenciálisan veszélyeztetett - és mint ilyen, védett (!) - szirti fanyarka, Amelanchier ovalis Medicus. A dolomitsziklák pionír növénye a legföljebb 3m magasra növő soktörzsű cserje, mely könnyen sarjadzik. Botanikai szinonim nevei a naspolya, a bodza, a körte, a galagonya és a berkenye fajtájaként jelölik. Az Amelanchier vélhetően a görög almafa és torokösszehúzó szavakból képzett összetétel, a franciás szóvég miatt pedig méltán feltételezhető, hogy provanszál (amelanche) közvetítéssel került a botanika szótárába. Magyarul a (kereklevelű) fanyarka mellett elterjedt a bogyófürt, kőkörte, kövikörte és sziklakörte elnevezés is.



A rózsafélék családjába tartozó szubmontán-szubalpin faj Európában főként a déli tájakon elterjedt, ahol sűrűn elágazó bokor, ám Észak-Amerikából - ahol a tengerszint közelében kevésbé napos, nyirkos környezetben is felbukkan - ismertek egészen magasra növő fajtái is, például a pompás fanyarka, Amelanchier laevis (laevis jelentése sima, ami arra utal, hogy a legtöbb Amelanchier fajtával ellentétben levélfonákja nem molyhos), mely akár 9-10 m magasra is megnőhet. Legtöbb fajtája azonban lassabban nő (évente talán 20 cm-t), ezért nevelhető sövényként, noha szerintem alacsonyabb fává alakítva a legszebb - japán stílusú kertekbe is szívesen ültetik.

Ha nincs környezetünkben termő Amelanchier, azt hiszem, kis eséllyel akad kezünk ügyébe fanyarka mag, melynek vetéséhez legalkalmasabb évszak a tél. Ha jövőre sikerül beszerezni a termést, még a magház megkeményedése előtt érdemes kiszedni az apró magokat és azonnal elvetni, mulccsal betakarni. Őszi, tél eleji vetésre alkalmas lehet a kert egy védett sarka, esetleg hidegágy, a magoncokat pedig két évig óvni szükséges, mielőtt végleges helyükre kerülnek. Tél végi, tavaszi vetéshez a begyűjtött mag tárolható hűvös, 3-5 °C-os (hűtőszekrény) helyen, de semmiképpen sem a termésben. Ebben az esetben nem elhanyagolható nehézség, hogy nyirkosan kell tartani a magokat, hogy a magházat áttörhesse az embrió, így azonban könnyen megtámadhatják gombás fertőzések. A kezeletlen magoknak akár 18-24 hónapra is szükségük lehet a csírázáshoz. Csírázóképességüket 5 évig is megőrizhetik.



Bujtással is szaporítható valamennyi fanyarka, sőt néhány fajtája magától is hoz sarjakat, melyeket tél végén célszerű leválasztani az anyanövényről.

Ha "kész" Amelanchiert szeretnénk, egyre több helyen beszerezhetjük az olaszországi, hollandiai és németországi termesztésből származó észak-amerikai fajták és változataik 30-40 cm-es csemetéit. Szabad gyökeresen jellemzően 400-500 Ft-ba, cserépben 2000-5000 Ft-ba kerülnek.

A következő bejegyzésben annak próbálok utánajárni, mit látunk a fanyarkából tavasszal.