Az egy lakosra számított műanyag felhasználás 2000-ben 26 kg/év volt és az előrejelzések alapján 2020-ban 72 kg/év várható - és nemcsak a "bevásárlózacsis társadalmakban" élőkkel számol a statisztika. Magyarországon nagyobb ütemben növekszik a műanyagok felhasználása, mint Nyugat-Európában.
A műanyag lebomlásához nagyon sok időre - feltételezések szerint 300-400 évre - van szükség, ami az elképesztően nagy mennyiségű műanyag miatt komoly környezeti terhet jelent. Nem mindegy, hogy kertészkedés közben mennyire járulunk hozzá a riasztó károkhoz - esetleg enyhíteni tudunk rajtuk.
A kiskertekben legnagyobb mennyiségben virágcserép - vagy ha tetszik virágtál, virágtartó edény, szaporítókosár, stb. - formájában fordul elő műanyag. Többszöri újrahasználat során kikezdi az időjárás - vagy egyszerűen addig jár a korsó... - és eltörik. Ha foglalkoz(ná)nak műanyag újrahasznosítással a közelünkben, a virágcserépből újra műanyag lehet(ne). Sovány vigasz (lenne)?
A műanyagon kívül számos anyag alkalmas virágtartó készítésére. A tavaszi palántaneveléskor sorra vett megoldások a legtöbb háztartásban előforduló anyagok újrahasznosításán alapulnak. Saját nevelésű palántával a szállítás okozta károkkal sem kell számolni, a saját gyűjtésből származó magokkal pedig hosszú távon az adott környezetben edződött, ellenálló fajták "nemesítése" valósulhat meg.
A kertészetekből, növénykereskedésekből származó növények azonban egyelőre mind műanyag tégelyben vannak. Pedig automatizált (ezt most nem bogozom) neveldében is alkalmazható a legtöbb biológiai úton lebomló virágcserép.
Már nálunk is beszerezhető tőzegből préselt szaporítótálca, ami csak a lebomlás feltételének felel meg. Azzal már nehéz azonosulni, hogy rohamosan kimerülő forrásból származik a "szelíd" nyersanyag. Helyette egyre gyakrabban használják a kókuszrostot. De vajon mennyire kimeríthetetlen forrás ez?
Újrahasznosított papírból, gabonaszárból, bambuszból, fenyőrostból, sőt érett marhatrágyából is préselnek virágcserepet.
Környezetünk kímélése mellett jó tulajdonságuk, hogy szemléletessé teszik, amikor eljött az ideje az átültetésnek, hiszen a növények szó szerint ki-növik az edényüket. A tartósabbak akár szobanövények nevelésére is alkalmasak, mert csak erősen nyirkos környezetben indulnak bomlásnak.
Előfordulnak biológiai úton lebomló műanyagok is, amelyek földbe, komposzthalomba kerülve vizet szívnak magukba és elbomlanak. Többek között készülhetnek kukorica- vagy búzakeményítőből, és tejsavból is.
Magyarországon egy bőnyi vállalkozás készít könnyen lebomló virágcserepet, legalábbis februárban elkezdték a próbagyártást.
A Growing a Greener World című műsor kertművelésből származó hulladékokkal foglalkozó epizódjából bővebben lehet tájékozódni.
A műanyag lebomlásához nagyon sok időre - feltételezések szerint 300-400 évre - van szükség, ami az elképesztően nagy mennyiségű műanyag miatt komoly környezeti terhet jelent. Nem mindegy, hogy kertészkedés közben mennyire járulunk hozzá a riasztó károkhoz - esetleg enyhíteni tudunk rajtuk.
A kiskertekben legnagyobb mennyiségben virágcserép - vagy ha tetszik virágtál, virágtartó edény, szaporítókosár, stb. - formájában fordul elő műanyag. Többszöri újrahasználat során kikezdi az időjárás - vagy egyszerűen addig jár a korsó... - és eltörik. Ha foglalkoz(ná)nak műanyag újrahasznosítással a közelünkben, a virágcserépből újra műanyag lehet(ne). Sovány vigasz (lenne)?
A műanyagon kívül számos anyag alkalmas virágtartó készítésére. A tavaszi palántaneveléskor sorra vett megoldások a legtöbb háztartásban előforduló anyagok újrahasznosításán alapulnak. Saját nevelésű palántával a szállítás okozta károkkal sem kell számolni, a saját gyűjtésből származó magokkal pedig hosszú távon az adott környezetben edződött, ellenálló fajták "nemesítése" valósulhat meg.
A kertészetekből, növénykereskedésekből származó növények azonban egyelőre mind műanyag tégelyben vannak. Pedig automatizált (ezt most nem bogozom) neveldében is alkalmazható a legtöbb biológiai úton lebomló virágcserép.
Már nálunk is beszerezhető tőzegből préselt szaporítótálca, ami csak a lebomlás feltételének felel meg. Azzal már nehéz azonosulni, hogy rohamosan kimerülő forrásból származik a "szelíd" nyersanyag. Helyette egyre gyakrabban használják a kókuszrostot. De vajon mennyire kimeríthetetlen forrás ez?
Újrahasznosított papírból, gabonaszárból, bambuszból, fenyőrostból, sőt érett marhatrágyából is préselnek virágcserepet.
Környezetünk kímélése mellett jó tulajdonságuk, hogy szemléletessé teszik, amikor eljött az ideje az átültetésnek, hiszen a növények szó szerint ki-növik az edényüket. A tartósabbak akár szobanövények nevelésére is alkalmasak, mert csak erősen nyirkos környezetben indulnak bomlásnak.
Előfordulnak biológiai úton lebomló műanyagok is, amelyek földbe, komposzthalomba kerülve vizet szívnak magukba és elbomlanak. Többek között készülhetnek kukorica- vagy búzakeményítőből, és tejsavból is.
Magyarországon egy bőnyi vállalkozás készít könnyen lebomló virágcserepet, legalábbis februárban elkezdték a próbagyártást.
A Growing a Greener World című műsor kertművelésből származó hulladékokkal foglalkozó epizódjából bővebben lehet tájékozódni.
Bejegyzések
