2012. február 26., vasárnap

Vetőburgonya


A tavalyi mulcsos burgonyakísérletem eredményeként van annyi vetőgumónk, hogy az idén is “leadhatom a rendelést” a természetnek 3-4 zsák krumplira. Szívesen bővíteném azonban a választékot, ezért utánanéztem, milyen fajtákat egyszerű és érdemes beszerezni. 


A burgonya számos jellemző kórokozójával (PVY, PVX, PVA, PVS, PLRV, lombfitoftóra, gumóvarasodás, burgonya fonálféreg Ro1, burgonya fonálféreg Ro4 , burgonyarák 1-es patotípus) szemben magas rezisztenciával bíró fajták közül válogattam a keszthelyi Burgonyakutatási Központ kínálatában, melyek beltartalmi jellemzői alapján az is kiderül, milyen felhasználásra alkalmas leginkább egy-egy fajta. A magas szárazanyag- és keményítő tartalom együtt jár a magas nyersfehérjetartalommal, és alacsony redukáló cukortartalmat garantál, azaz sárga hasábburgonya süthető az ilyen termésből, nem barnul és keseredik meg mielőtt átsülne. A redukáló cukortartalom egyébként növekszik, ha 5 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk a burgonyát. “Az alacsony hőmérséklet okozta édesedés nagyjából visszafordítható a hőmérséklet 15–20 °C fokra való növelésével.” (Zsom Eszter) A gumók keményítőtartalma azonban egyenetlen vízellátás hatására is redukáló cukorrá alakul, amit nagy eséllyel mulcsozással megelőzhetünk, hiszen a talaj nedvességtartalma kiegyenlített a takaró alatt.

A kiválasztott keszthelyi fajták pedig a következők: 


A Démon egyik szülője a holland nemesítésű Kuroda. 


Katica - magyar és holland nemesítésű fajtákból 


White Lady - termésátlaga kimagasló, virágai pedig illatosak, ami plusz pontokat jelentett a mérlegeléskor 

A korábban idézett Zsom Eszter arra jutott három holland és hat magyar nemesítésű fajtára kiterjedő vizsgálatában, hogy a “...White Lady megítélése mind minőségi, mind mennyiségi paraméterei alapján kedvező. Öntözés nélkül 30 t/ha feletti volt a hozama, az öntözésre jól reagált, hatására termésmennyisége jelentősen nőtt. A kísérleti területre jellemző tájegységben vizsgálataink eredménye alapján étkezési célra ez a fajta adaptálható a legjobban a vizsgált fajták közül.” 

Öntözéssel - amit az idén is talajtakarással tervezek helyettesíteni - akár 50 % fölötti termésnövekedése is elérhető. Az öntözés a termés mennyisége mellett a gumóméretet is kedvezően befolyásolja míg az egyes fajták beltartalmi jellemzőin alapvetően nem változtat. Ilyen módon nem befolyásolja számottevően a burgonyában felhalmozódó kálium, foszfor, kalcium, magnézium, kén, mangán, réz, cink vagy vas mennyiségét sem. 

A mulcsban játszik Bobó cica miután fölszedtem a termést.

Kiegyenlítetlen - rosszul időzített, nitrogéntúlsúlyos - trágyázás mellett csökken a gumók keményítőtartalma, mely rontja a burgonya eltarthatóságát. Nem elhanyagolható az sem, hogy a “... burgonyanövényben a szervesanyagfelhalmozódás a virágzást megelőző 10-15 napon, valamint az elvirágzást követő 15-20 napos időszakban a legnagyobb. Ez az időszak hazai körülmények között általában száraz, így a növény nem tudja felvenni a szükséges tápanyagot, még abban az esetben sem, ha a talajban jelen vannak.” Újra csak arra a következtetésre jutok, hogy a komposzttal, fűnyesedékkel takarás a legüdvözítőbb, ha jó minőségű és bőséges termést szeretnék betakarítani. 

Összehasonlításképp egy népszerű fajtáról született megállapítás ugyanebben a tanulmányban: “A kísérlet során a Desirée termésmennyisége öntözés hatására jelentősen megnőtt, de a minőségi paraméterek tekintetében többnyire alulmaradt a hazai nemesítésű fajtákkal szemben. A szárazanyagtartalma öntözés esetén is alacsony volt, mindemellett rezisztencia-tulajdonságai is kedvezőtlenek.”


A kísérlet löszön képződött mély humuszrétegű, közepes tápanyagtartalmú, mészlepedékes csernozjom talajon folyt. Homoktalajon 8-10 cm, kötött talajon - amilyen a kertünkre is jellemző - 5-6 cm a burgonya vetésmélysége.

Tavaly egy egyesült királyságbeli vetőmag katalógus adta a végső impulzust, hogy krumpliföldet hasítsak ki a kertünkből. Talán Magyarországon is egyre népszerűbb az 1855-től növények és vetőmagok csomagküldésével foglalkozó cég, melynek egyik füzetében bukkantam Magyarországon nemesített burgonya fajtákra. A Sarpo sorozat tagjairól tekintélyes “irodalom” lelhető fel szerte az Interneten nagyszámú híveinek köszönhetően. Miután elolvastam számos - egyöntetűen elismerő - véleményt, utánanéztem, hol szerezhetők be Sarpo fajták Magyarországon. Kereskedelmi forgalomban egyikük sem  volt kapható, mert állami minősítéssel nem rendelkeztek. Informális forrásból azonban lehetséges Sarpo Mirának mondott fajtát beszerezni, noha a termesztés módjáról - legfőképpen a növényvédelemre gondolok - nem tudtam meg részleteket. Figyelemreméltó azonban az Agroinformban 2011-ben megjelent írás, mely Sarpo Mira vetőburgonya magyarországi termesztéséről szól. 


A gumók maradéktalanul kikeltek, ám a lombozat, virágzat és a termés sokféleségéből következően sem állíthatom, hogy Sarpo Mirát termesztettem. Talán más Sarpo fajták is keveredtek a csomagba, ami kedvemre való feltételezés. A betakarításkor igyekeztem szín szerint elkülöníteni a fajtákat, de azt hiszem többéves játéknak nézek elébe, hiszen héj alapján nem lehetséges egyértelműen megkülönböztetni a fajtákat. A termesztésével kapcsolatos tapasztalataimat itt osztottam meg.  



Az idén az Agrogalgakertől rendeltem vetőgumókat, melyek szuperelit szaporítási fokozatból származnak, azaz a “...nemesített növényfajta fajtafenntartójának közvetlen irányításával előállított, a tenyészkerti törzsek keverékéből származó, továbbszaporításra kiadott...” vetőmagok. Nyilvánvaló, hogy a Démon, a Katica és a White Lady előállítása során a Burgonyakutatási Központ telephelyein a nagyüzemi mezőgazdaságban szokásos növényvédelmet alkalmazzák, melynek része a közvetlen környezet gyomirtása is. Keszthelyen egyébként folynak burgonyafajták genetikai módosításával kapcsolatos kutatások is. 


Nyíregyházán is folyik burgonyanemesítés. Piros héjú fajták létrehozása mellett tájfajták génmegőrzésével és ismételt termesztésbe vonásával foglalkoznak.



A közelmúltban kibővített tápiószelei Növényi Diverzitás Központban ugyancsak beszerezhetők Magyarországon nemesített illetve tájfajták, ám a természetes vegetáció génkészletének megőrzése is a központ küldetései közé tartozik - a napokban folyó Flóra Konferencia témája éppen ez utóbbi tevékenységéhez, a Pannon Magbankhoz kapcsolódik. A burgonyatermesztés magyarországi történetének tükrében egészen megdöbbentő, ha Tápiószelén tárolnak olyan tájfajtákat, melyek elkerülték a XX. században tapasztalt nagymértékű leromlást. 




13 megjegyzés:

  1. Jó látni, hogy ismét él a blogod Eszter! Úgy látszik tényleg jön a tavasz. Ilyenkor sokan még ráérnek blogolni, és a jó idő beindítja a tervezést, aztán később ismét mindenki eltűnik mert a kertben van. :)

    Elsőre még befogadni is sok ezt a nagy mennyiségű infót amit a rád jellemző módon összeszedetten tálaltál. :) Azt hiszem ezt egy ideig még tanulmányozom, különös tekintettel a sok-sok érdekes forrásra. A bőség zavara, no. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És még mi mindent írtak, mondtak már a burgonyáról...

      Örülök, ha sikerült érdekes oldalakra "terelnem"! Szépe tavaszt!

      Törlés
  2. Kedves Eszter!
    Jó lehet "saját" burgonyát enni!
    Érdekelne, hogy nem akarsz próbálkozni a mostanában divatba jött lilákkal, és hogy mi a véleményed róla?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon izgalmasak a lilák, nézegettem is egy magyarországi termelő weboldalát, ahol nem nehéz kedvet kapni hozzá. Sajnos egyikük sem ellenálló a Kárpát-medencében gyakori kórokozókkal szemben, így elhesegettem a gondolatot, hogy vessek ilyeneket. Vannak ökológiai termesztéshez ajánlott kék héjú fajták, a húsuk azonban a szokványos fehér, krém, sárga színű.

      Örülök, hogy erre jártál!

      Törlés
  3. Kedves Eszter !

    Örülök, hogy belebotlottam az oldaladba. Nem gondoltam, hogy a burgonya ültetést így ki lehet vesézni. Én találtam fémzárolt Sárpo Mírát a neten és vettem is belőle/www.magyarburgonya.hu. A lila mellé ültettem, remélem nem fogja meg. Ha mégis jövőre vásárolhatsz tőlem lila Mírát. A csóka nagyon bari volt, mesélte hogy Gödöllőn is kísérleteznek a múlcsos Mírával. Jó a lapod. Ebi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ebi, köszönöm, hogy nemcsak benéztél, de írtál is! Kíváncsi vagyok a lilaburgonyás tapasztalataidra. Nagyszerű, hogy egyre elterjedtebb a mulcsos kertművelés! Esetleg te is így tervezel Sarpot és Violettát termeszteni?

      Törlés
    2. Kedves Eszter!
      A lilaburgonyás kisérletem csapnivaló.Említette a forgalmazó , hogy ne várjak nagy termést ,hát ebben igaza lett.A Sárpó Míra bejött , egy permetezéssel szépen termett , de ami igazán tetszett az a Balatoni rózsa és a Hópehely.Egyébként én nem mulcsozom , nekem az túl macera.EBI

      Törlés
    3. Kedves Ebi, örülök, hogy nem felejtettél el visszatérni, hogy leírd a tapasztalataidat! Vajon öntözted az ágyásokat? Az idei nyár időjárása nem kedvezett a burgonyának. Jó hír, hogy csak egyszer kellett permetezned. Mivel? A Hópehely mennyire ellenálló? Szívesen kipróbálnám. A keszthelyiek közül a Katica és a White Lady szépen termett nálam, a Sarpo is bírta az elképesztő aszályt. Ízre melyikre voksolnál a Balatoni rózsa és a Hópehely közül?

      Törlés
    4. .
      - - - -
      Kedves Eszter!
      Öntözni öntöztem , de nagyon szolidan.Permetezést Ridomil Golddal végeztem ,de azt gondolom a Sárpó Míra kezelés nélkül is jó lett volna , mivel mióta fémzárolt anyagot vásárolok semmi problémám nincs. Kérdésedre válaszolva a Hópelyhet tarom a legízletesebb fajtának. Nagyon szeretem termeszteni , mert bő termő , jól tárolható és mérsékelt növényvédelemmel is beéri.Katicát elvitte a burgonyavész.Ha nem egy ujjal kellene pötyögtetnem , még írnék.Ebi

      Törlés
    5. Köszönöm! Jövőre ki kellene próbálnom a Hópelyhet. Éppen a burgonya ágyás méretének csökkentésén gondolkodom, de nem tudok abba az irányba haladni, ha mindig valami kipróbálni valóba botlok burgonya ügyben.

      Ha kinőne a többi ujjad is, írj még!

      Törlés
  4. 2014 03 Nem tudom él e még az oldal? Most jön a Démon: kíváncsi leszek,mit is tud? Én, kizárólag Magyar fajtákat szoktam vetni. A SarpoMira nekem nagyon bevált. Több éve vetem ,és még mindig jól terem. Lehet ,hogy némi mese is van körülötte,de jól terem és az íze is kiváló ! Öntözés mérsékelt,mikró szórófejekkel,amit nagyon szeretnek a krumplik. Krumpli bogár ellen muszáj permeteznem,mert a környék termelői kissé ...... ,de mindegy.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyszerű, hogy kipróbálod a Démont! Nem tudnék róla rosszat mondani, de a Katica bőségesebb termést hoz aszályosabb időben is. Nálunk hasábburgonyaként kerül leggyakrabban a tányérra mindegyikük, és a White Lady verhetetlen ízben és állagban a bejegyzésben felsoroltak közül. Pürének a Góliátot ajánlom, de sokat nem szoktam vetni, mert nagyon kényes.

      Szórófejes öntözést említettél. A levelek hogy viselik?

      Örömteli krumplitermesztést!

      Törlés
  5. Igen. Szórófej,de mikrószórófej. A nagyüzemi Lineárról majmoltam. Kis kertben 8m-es PVC cső 12 db mikrószóró 1,5 magasságban.Primitív megoldás,de a növények nagyon szeretik,mivel a kút hideg vize felmelegszik mire a levelekkel érintkezésbe lép. Egy műanyag flakon és egy T elágazás segédletével a Volldünger és egyéb könnyen oldódó műtrágyák és tápoldatok is adagolhatók.Egyébként az egész veteményest ezzel öntözöm.Sajnos nagy hiányossága,hogy kétszemélyes a mozgatása. Ám egy jó közös program a kora esti órákban.

    VálaszTörlés