2011. november 20., vasárnap

Burgonya

A burgonyatermesztéshez ideális tenyészidőszak hasonlít az ideire a meleg tavasszal, a csapadékos június-júliussal, majd szárazabb augusztussal és az egészen napos szeptemberrel. Máskülönben a Kárpát-medence a viszonylag száraz, forró nyaraival nem számít optimálisnak a burgonya termesztéséhez, hiszen 26 ℃ fölött már leáll a gumóképződés. A tenyészidőszakban hulló csapadék mennyisége pedig sokkal meghatározóbb tényező a termés alakulásában, mint a talaj tápanyag-ellátottsága (Zsom Eszter tanulmánya). A talaj kémhatásával szemben nem különösebben igényes burgonya gumóinak fejlődéséhez a középkötött talaj - homokos vályog vagy vályogos homoktalaj - felel meg, a rögös földben a gumók rosszul fejlődnek, erősen sérülnek.  



A termesztés szempontjából viszonylag kedvező klimatikus viszonyokkal rendelkező Északi-középhegységben, vályogos talajon fogtam krumplitermesztésbe miután a Ruth Stout inspirálta gondolat elhatározássá ért. Stout termesztési módszerének alapvető eleme a mulcsozás szalmával, friss növényi nyesedékkel, komposzttal. A Kitchen Garden márciusi számában éppen a megrendelt vetőburgonyával kapcsolatos tesztről olvastam - többek között szalma alatt termesztésről. Az Organic Gardening áprilisi száma pedig hétféle termesztési mód között veszi számba a szalma alatt termesztés előnyeit és hátrányait - ami alapján némileg kevesebb termésre számítottam, mint bakháttal várható.



Áprilisban szereztünk be 120 vetőgumót, melyeket két hétig előhajtattam. Ez idő alatt a Kedves kapálógéppel feltört (dicséretként meg kell jegyeznem, hogy annak ellenére megtette, hogy számára nem öröm a kerti tevés-vevés) egy évek óta pihentetett kertrészt, ami rengeteg napot kap. Hosszan tisztogattam, gereblyéztem az új ágyást, és bevallom, közben többször elfogott a kétségbeesés, vajon győzöm-e majd, amibe belefogtam. Későnek számító időpontban - éppen fogyó hold volt - 35 cm-es gumó- és 90 cm-es sortávolságra, 5-10 cm mélyre elvetettem a kis krumplikat.  


A három vetőárkot előzőleg beöntöztem, a gumók köré pedig Dudaritot szórtam, majd pár cm-es bakháttal jelöltem a bevetett sorokat és fűnyesedéket raktam rájuk, hogy a cicák  ne a gumók fölött ássanak.  Fűnyíráskor - nagyjából háromhetente - valahányszor újabb réteget kaptak és a sorközöket is így mulcsoztam. Három héttel később már ilyen csinosak voltak a bokrok, melyeket a nyár közepéig csak fűnyesedékkel takartam.  


Júliusban komposztot bontottunk és az érett-félérett felét kihordtam a krumpli alá. Szeptemberig további fűnyesedék rétegek kerültek a halmokra.  

Mulcsozatlan sorköz


Mulcsozott sorköz

Valamikor júniusban kérdezték a szomszédok, van-e egyáltalán krumpli a hatalmasra nőtt lombok alatt. Akkor  végigtapogattam egy sort a mulcs alatt és nagyon elcsodálkoztam azon, amit találtam. A tenyeremet kitöltötte egy-egy gumó számos tő alatt, így kitett néhány kilót az első újkrumpli szüret. Attól fogva nem vettünk krumplit boltban, csak fogtam a kosaram és kiherélem egy-egy bokrot - így mondják arrafelé, ahol születtem, ha csak pár gumót szednek föl egy tő alól. 


 A burgonyabetegségekkel szemben semmiféle szerrel nem kezeltem az ültetvényt, kivéve a krumplibogár/kolorádóborgár (Leptinotarsa decemlineata) elleni négyszeri permetezést Dipellel, amikor megjelentek a lárvák a leveleken - határozottan gyérítette a számukat. Amikor augusztusban a faluban mindenfelé elszáradtak a krumplilevelek és legtöbben kiásták a termést, a kertünkben még mindig harsogó zöld volt a lomb és erősek a szárak. Akkor kezdődött a csíkoshátúak inváziója! Egészen szeptember végéig - amikor elszáradtak a szárak - gumikesztyűvel felszerelkezve indultam krumplit szedni hetente egyszer-kétszer-háromszor - akkor már mindenféle formájával nagy számban jelen volt a krumplibogár.


A vetéstől eltekintve egyetlen egyszer sem öntöztem a három sorban nevelt krumplit, mégis egyenletesen nyirkos volt valahányszor kutakodtam a mulcs alatt. Fölszedéskor, szeptember utolsó napjainak egyikén nagy öröm volt, hogy ásó nélkül könnyedén össze lehetett szedni a termést. Mivel szerszám volt nálam, hát fölástam a helyét és visszahúztam az ágyás tetejére a megmaradt mulcsot. 


Soronként 30 szem gumót vetettem, három zsáknyi termett az ágyásban, ami alapján azt mondhatom, egy kiló egészséges krumpli termett egy vetőgumóból - 2 szemet rágott meg cserebogár pajor a termésből.

Ha valaki utánaszámolt volna, mondhatná, hogy 3x30 szem csak 90, pedig 120 vetőburgonyáról írtam az elején. Elárulom, hogy a kertünk egy másik részén elvetettem a megmaradt 30 szemet hagyományos bakháttal takarva aztán. Nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy kontrollcsoportot is neveltem, mert tapasztalat híján másként nem tudnám felmérni a komposztos termesztés előnyeit és hátrányait.

Az összehasonlítás tehát így mutat:


Kevéssel több termett tehát a bakhátas soron, de legalább annyi sérült is volt a gumók között. Az igazi csoda - azon túl, hogy egyáltalán termett krumpli -, hogy öntözés nélkül egészséges, nagy gumókat fejlesztett a komposztos “társaság”. A talajban megtartani a nedvességet sokkal gazdaságosabb (ökologikusabb), mint öntözni. Cicák nagyokat aludtak a mulccsal takart sorközökben a krumpli lombjának árnyékában, és ez ugyanolyan mosolyfakasztó, mint a gyönyörű termés látványa. 


Amint írtam, valamennyi fűnyíráskor kiszórtam a nyesedéket az ágyásra, amire a tő takarásán kívül azért is szükség volt, mert a mulcs összeesik egy idő után, a nagy lomb pedig eldőlhet olyankor. Nem nevezném ezért lusták módszerének a mulcsozást - ahogy azt tarják néhányan -, de megtérül a fáradozás a betakarításkor. 

Barsy Sarolta

Fajtákról, rezisztenciáról legközelebb írnék, most szeretnék azzal búcsúzni, hogy ezt a bejegyzést Barsy Sarolta emlékének ajánlom. 108 évvel ezelőtt ezen a napon született az Óvári Mezőgazdasági Akadémia első női hallgatója, Kossuth-díjas növénynemesítő, de munkáját 1973-ban Fleischmann Rudolf emlékéremmel is elismerték. Számos somogyi burgonyafajta létrehozása fűződik nevéhez: Somogyi sárga, korai, sárga kifli, Somogy gyöngye.


11 megjegyzés:

  1. Atyám szülőfalujában annó nagy krumplikultusz volt. (van?) Sokan a mindennapi kenyér helyett is krumplit mondtak...
    Egyes pletykák szerint a mi kertünk környékén is sok krumplit termesztettek korábban amiben bevallom kicsit szkeptikus vagyok. Tekintve a sok termetes fát ez nem mostanában lehetett. :) Jelenleg a naphiány miatt nem is tudom volna-e értelme termelni, pedig mi is nagy fogyasztói vagyunk a krumplinak...

    VálaszTörlés
  2. Milyen érdekes! Persze a fák előtt bizonyosan alkalmas volt a környék termesztéshez - a "maglaslati" klíma megvolt hozzá.

    Meglehet, nálunk sem tart ki a megtermelt krumpli jövő nyárig :)

    VálaszTörlés
  3. A Dipel (http://www.biocont.hu/index.php?c=dipel-119) tudomásom szerint lepkehernyók ellen van. Krumpli bogár ellen a Novodor FC-t ajánlják. (http://www.biocont.hu/index.php?c=novodor-120) A hatóanyag nagyon hasonló, de mégis egy másik baktérium törzsről van szó.
    Ági

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy erre jártál, kedves Ági! Valóban, a Dipel nem a legjobb, csak jó gyilokszer krumplibogár ellen, amivel egy körben védeni lehet almát, körtét, japán kövérkét (Pachysandra). Tapasztalatom szerint legjobb védekezés, ha a szomszéd is környezettudatos módon gondozza a kertjét :-) esetleg egyáltalán nem is gondozza, mert onnan nem menekülnek fejvesztve burgonyabogarak egész nyáron át . Talán egyszer eljutok odáig, hogy a permakultúra elvei szerint közelítek a kertemhez, amivel - állítólag - fölöslegessé válik többek között a burgonyabogár miatti aggodalom is.
      Köszönöm az észrevételt!

      Törlés
  4. Szoktunk mi is krumplit vetni, de a sorok állandó töltögetése nagy és nehéz munka egy nőnek. Tetszik ez a mulcsozás, hiszen se kapálás se töltögetés. De anyukámat nem biztos, hogy meg tudnám győzni. Az idén is ezzel a módszerrel dolgozol?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Már harmadik éve ezzel a módszerrel termesztem a krumplit. Az idén azonban még csak nem is a földbe vetettem, hanem a talaj tetejére tettem a krumplikat, aztán szalmával takartam és már egy vékony réteg fűnyesedék is került rá. Napok óta száraz, meleg az idő, de a mulcs alatt nyirkos marad a föld. 5-10 szem krumplival kipróbálhatnád, abban semmi kockázat sincsen.

      Sok sikert! Eszter

      Törlés
  5. Kedves Eszter!

    Idén próbáltam először a mulcsolást, nagy lelkesen először a paradicsompalántákkal. És két nap se kellett, tele lett a töve krumplibogárral!! Jól érezték magukat a mulcs alatt, ott szaporodtak és fel-feljöttek a szárra csemegézni. Széthúztam a mulcsot és pár napig szedegettem őket, de el nem tudom képzelni mi lehetne a krumplisorok alatt. Tavaly nem vetettem krumplit, idén szeretnék. Te nem vettél észre hasonlót? Ezek felnőtt, a talajból előbújt bogarak voltak, tehát nem jó ellenük sem a rézgálic, sem a novobigyó :)
    Van tipped mit csináljak ellenük?
    Köszönöm,
    Barbara

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Barbara! Elég riasztóan hangzik az az invázió! A paradicsom előtt volt krumpli oda vetve? Kifejezetten figyelni szoktam az ágyásokat, ki mindenki telel át a földben, de krumplibogárral még nem találkoztam. Állítólag "lencsét" váj magának a földben, ott vészeli át a telet. Mulccsal védett talajon nem nagyon tud vájkálni, lehet ezért nem találok egyet sem.

      Feltételezem, sátor alatt vannak ilyenkor a palántáid, vagy a déli féltekén kertészkedsz és éppen kezdődik az ősz :-)

      Mintha azt olvastam volna valahol, hogy a kifejlett bogarak ellen is hatásos a réz, de ennek utána kellene még néznem. Vetés előtt hasznos tyúkokat kihajtani az üres ágyásokra, állítólag nagyon jól megtisztítják.

      Krumplibogár mentes szezont kívánok!

      Eszter

      Törlés
  6. Kedves Eszter!
    Nem, ott nem volt krumpli, csak 3 (!) évvel azelőtt, ráadásul ezek nagyon vándorolnak. Azt olvastam 5 évig képesek a földben áttelelni, ha kell. Ráadásul itt minden szomszédos kertben van krumpli és a többiek vadul permeteznek. Ráadásul tavaly nem vetettem krumplit, így amik a kert másik felén előbújtak a földből, mind idevándoroltak.
    Még nem palántázok, ez tavaly történt, csak a vetőmagok ültetése közben jutott eszembe, hogy utánanézek a neten. ogy mire odajutok, legyen tippem.

    A mi tyúkjaink nem eszik a bogarat - én nem tudom miért. Amit összeszedegetek nyáron kisvödörben, eleinte odaadtam nekik, de rá se néztek, a bogarak meg elsétáltak a kert felé :D :D

    Köszönöm a tippeket, majd beszámolok. :)

    VálaszTörlés
  7. Szépen összeszedted a történetet, gratulálok! Fa hamut szoktál kiszórni a földekre, illetve a mulcsra? Belinkeltelek egy lexikális bejegyzésemben itt: http://www.csimag.hu/?p=2140

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a linket és a kedves megjegyzést! Nem keletkezik nálunk fahamu, de olvastam, hogy a krumpli különösen szereti.

      Törlés