2010. március 23., kedd

Mulcs



A felelős forrásgazdálkodással fenntartott kertben a talaj nedvességtartalmának megőrzése előbbre való, mint az öntözés. A kipárolgás csökkentésének leghatékonyabb módja a felszín takarása, más szóval mulcsozása (esetleg mulchozása), mely nem utolsósorban a kertészt is kíméli azáltal, hogy szembetűnően csökkenti a gyomlálandó felületeket.



Ruth Stout stílusként híresült el az angolszász kertírásban az a módszer, mely a talaj minőségének megőrzésére intenzíven alkalmazza a mulcsozást. Stout szerint minél vastagabb a talajtakarás annál jobb. Fölásni is szükségtelen az ágyásokat, mert kiváló talajszerkezetet - jó szellőzést, ideális víztartást és vízáteresztést - biztosít a legalább 20 cm vastag mulcs réteg. Az ilyen kerti talajban eleven a talajélet, ez biztosítja a növények számára fontos tápanyagokat.


Már vékony mulcs is védi a palánták tövét a forró déli napsütéstől, melyhez egy-egy nagyobb levél is megfelel. Minél vastagabb réteggel takarjuk azonban a talajt, annál hatékonyabb a hőszabályozás. A földfelszín nappali és éjszakai hőmérséklete közötti ingadozás csökkentésével a gyökerek és a - felső 10-20 centiméteres rétegében legjellemzőbb - talajlakók is kisebb stressznek vannak kitéve, táplálkozásuk, így fejlődésük is kiegyensúlyozottabb.

A természetes eredetű mulcs a (táp)anyag körforgásának is fontos motorja, a takaróréteg lebomlásával ugyanis tápanyag keletkezik. Éppen ezért célszerű a kihúzott gyomot (tarackbúzát inkább ne), fűnyesedéket (vékony rétegben, esetleg váltakozva más rétegekkel, mert nem szellőzik jól), hullott lombot, metszéskor felgyülemlő aprítékot, fakérget, szalmát - egyszóval bármilyen növényi hulladékot, ami nem fertőz - talajtakaróként hasznosítani, hiszen tartalmuk így visszakerül a földbe. Másik fontos felhasználásuk a komposztálás - maga az érett komposzt is használható mulcsként.

A marha- vagy lótrágya mulcsként való hasznosításáról eltérő vélemények olvashatók. Sokan óvnak alkalmazásától, hiszen az éretlen trágya nemcsak hogy nem tartalmaz a növények számára felvehető jelentős tápanyagot de “éget” is. Ha az éretlen trágya azonban nem érintkezik közvetlenül a növényi szövettel, megbízható talajtakaró (tehát a föld kapja, nem a növények, ezért nem célszerű beforgatni a talajba!). Ugyanez a tapasztalatom a letermett gombatrágyával is. Baromfi- és sertéstrágyával még nem mulcsoztam.



3-4 cm vastag rétegben már jól látható a talajtakarás eredménye, 5-6 cm vastagságban a gyomok ellen is komoly védelmet jelent. Természetesen csak a maggal terjedő növények megjelenése előzhető meg ilyen módon, a tarackoló vagy mélyen gyökerező gyomok (pl. pitypang) előtörése legföljebb lassítható. A tarackbúzával (Agropyron repens) átszőtt kertvégi ágyásban ezért nem mentem sokra a mulcsozással, tulajdonképpen nehezítette a gyomlálást, hát felfüggesztettem néhány évig, míg sikerül megszabadulni az erőszakos növénytől, ami a dália vagy a csicsóka gumóján is könnyedén átszúrja tarackját. Abban a virágágyásban sem terítek mindenhová mulcsot, ahol évről évre számítok a törökszegfű (Dianthus barbatus), a mézontófű (Phacelia) és az őszirózsa (Callistephus sinensis) önvetésére.



A fenyőkéreg esztétikusnak számító talajtakaró, ami önmagában, de a korábban említett hulladékok fölé is kiteríthető - nem kell tartani a talaj kémhatásának drasztikus változásától. A kőzúzalék, apró kavics nem mulcs, noha csökkenti valamelyest a kipárolgást inkább arra alkalmas, hogy meleget tároljon éjszakára - például rózsák töve köré tanácsos nagyobb köveket tenni. A kavicsréteg előbb-utóbb összemosódik a talajjal, de már korábban megjelennek benne a gyomok, amiket rémálom onnan kihúzgálni (és felvetődik a gyomirtó bevetésének gondolata, ami már nem a fenntartható kert körül forog). Éppen ezért geotextilt vagy fóliát szokás alá tenni, ami idővel apró darabokká töredezik, foszlik szennyezve a kert talaját. Hasonló képtelenségnek tűnik számomra műanyag granulátumot vagy golyócskákat kiszórni a kerti földbe, pedig ilyennel is lehet találkozni mindenféle színben.

Minden kertnek sajátosak az adottságai, melyek miatt az egyik módszer eredményesen alkalmazható, míg a másikkal nem megyünk sokra. Nem elkerülhető a saját megoldások kidolgozása, ami valójában maga a szabadság. A paradicsommal kapcsolatban arra jutottam az utóbbi évek próbálkozásai alapján, hogy fűnyesedékkel mulcsozva lendületet kapnak a gombák, ezért ott inkább gyomlálok, a növényi hulladékot pedig az ágyáson hagyom - csapadékosabb nyáron nem közvetlenül a növények töve körül. Ami a csigákat illeti, szerintem mindegy, van-e mulcs, vagy éppen homokon kénytelenek átnyargalni. Nincs előttük akadály, ha valamit meg akarnak szerezni (Delphinium és Digitalis nem is tudott megtelepedni a kertünkben).

A téli mulcs nemcsak a talajnak tesz jót, de búvóhely lehet a sünöknek (ahogyan a komposzt is), és terített asztal a madarak számára.

8 megjegyzés:

  1. Kedves Eszter!

    Jókor találtam meg a gondolatát a "fenntartható kertről", át is terveztem egy kicsit a kertemet tőle.

    Köszönöm: Éva

    VálaszTörlés
  2. Kedves Éva, ez nagyon jól hangzik! A kert különben sincs kész soha.

    Üdvözlettel, Eszter

    VálaszTörlés
  3. Kedves Eszter!

    Nálunk a tölgyfa- és gyertyánlevél csinál természetes úton-módon mulcsot. Gondolkoztam, hogy szedjem össze komposztálni, de akkora komposztdomb lenne belőle, hogy kilátónak is jó lenne. :) Így valószínűleg majd elosztom az ágyások között -- az munkában is kevesebb, és gyaníthatóan mulcsozni is jó lesz.

    Szép tavaszt: Nyözö

    VálaszTörlés
  4. Kedves Nyözö, kivételes, ha olyan "mulcstermelője" van a kertnek, mint nálatok! Korábban a fák alatt maradtak a levelek? Milyen ott a talaj?

    Előfordulhat, hogy néhány növény számára túl savanyúvá válik a föld felső rétege a lombmulcstól. Ruth Stout szerint fahamut tanácsos szórni ilyenkor a talajtakaróra.

    Kellemes kerti elfoglaltságokat!
    Eszter

    VálaszTörlés
  5. Előttünk ez a kert gyakorlatilag alig látogatott hétvégi ház volt, így soha senki nem szedte össze a leveleket. A talaj itt nem olyan rossz, szép sűrű erdőtalaj van mindenhol tele élettel, csak elég vékonyka, lévén éppen ez a terület meredeken lejt. Ahol meg laposabb ott vastagabb a humusz, de erősen tele van sziklákkal.

    A tölgyek alatt egyébként jelenleg vadvirág tömeg szokott nyílni, mert oldalról részlegesen napot is kap. Az elmúlt években volt itt rendszeresen kankalin (tavaszi), különféle harangvirágok, sokféle veronika, salátaboglárka, borostyán, orbáncfű, gólyaorr, és valahány név van a határozóban...

    Idén átjött a gyertyános feléről a kertnek a tüdőfű is, épp tegnap nyílt ki az első. :) A gyertyános részen inkább ősgyep van, olyan erdei tisztásos, zömmel kankalin és harangvirágokkal, és csomó cseresznye magonccal amit a madarak hordhattak hozzánk.

    A fahamu pedig jó tipp, köszönöm, -- pláne hogy mivel fával fűtünk van is belőle bőséggel.

    Szép napokat: Nyözö

    VálaszTörlés
  6. Minden, mi szem-szájnak... Már csak azon gondolkodom, mi kerülhet azokba az ágyásokba, hiszen tele a kert virágokkal :-)

    VálaszTörlés
  7. Na igen... ez nagy nagy dilemma. Meghagyni ahogy van (nem csúnya, és szívemnek kedves látvány) vagy átformálni? Amíg az ember Pesten él, addig vágyik egy ilyen félvad, buja kertre... Amikor meg már ott élsz és megteheted, hogy este kisétálsz az erdőbe a kert végéből, akkor előjön a vágy a saját nevelésű növényekre is, és nem annyira erdő lesz belőle mint része az életterednek. Így valahol a saját lenyomatoddá válik.
    Nincsenek még ágyások igazából, még csak most alakul bennünk, hogy mit is szeretnénk...

    VálaszTörlés
  8. Kár lenne tagadni, hogy a kertészkedés alapvetően a természet regulázásával azonos, és nem könnyű "puritánnak" maradni. A dilemmát én az emberi kultúrára is érteném, mert ugye csak építeni nem tudunk... A "hogyanok" nagyon fontos kérdések.

    Tulajdonképpen árnyékos sziklakertetek van. Ott igazán jól érezhetik magukat a rövid szárú növények - amikről nagyon szép képeket látni a blogodban. A gólyaorroknak álom ilyen helyen élni. Nálunk szépen fejlődik a Pachysandra is, amit talajtakaró növényként is ültetnek. Nem honos miefelénk...

    VálaszTörlés