Szótlan szerda

Tanulmánykertem

Üldögélőhely a tanulmánykertben

Hotlips Disco

A legtöbb növénynév időben és térben távol keletkezett, kutatásuk szerteágazó ismeretekre támaszkodik - számos tudományág mellett - a történettudomány, az etnográfia, a botanika és az etimológia köréből.

Mathiasella bupleuroides

A botanika mint tudományág létrejöttével a rendszerezésre a hétköznapi elnevezésnél alkalmasabb nómenklatúra fejlődött ki. Ahogyan a köznapi, gyakran a tudományos név is a növény megjelenésére utal, ám nem ritka, hogy felfedezőjéről nevezik el, mint például a Mathiasella bupleuroidest, melyet Mildred Mathias - a zellerfélék (Apiaceae, régebben Umbelliferae) széles körben elismert szakértője - majd hatvan évvel ezelőtt írt le. Míg a botanikai elnevezés a növény pontos megjelölésére alkalmas, a köznapi név sokat elárul névadói kultúrájáról. Az elnevezés mozzanata azonban jobbára feledésbe merül.

Mildred Mathias

Kivált érdekes hát, amikor tetten érhető egy élőlény hétköznapi elnevezésének folyamata, melyről ma Michael Quinion hetente megjelenő elektronikus magazinja, egyik kedvencem, a World Wide Words is beszámolt. Tíz Nagy Britanniában honos veszélyeztetett faj között a több, mint ötven évvel ezelőtt felfedezett Octospora humosa köznapi elnevezésére versenyt hirdetett a Natural England, melyre a Guardian is felhívta olvasói figyelmét. A mohák között tenyésző, élénk narancsszínű élőlény a csészegombák, azaz a Discomycetes - röviden Disco - osztályába tartozik. Feltűnő megjelenésével felérő nevet kapott: Hotlips Disco, mellyel egy tizenkét éves kislány, Rachael Blackman pályázott.

kép: Thomas Læssøe/MycoKey/Natural England

A könnyen megjegyezhető nevek megalkotásával a verseny célja, hogy a veszélyeztetett élőlényekről meglévő ismereteket népszerűsítse és elősegítse a róluk folyó diskurzus elterjedését.

A kertünk

Tavaly novemberben a Google Maps/Earth ilyennek látta a kertünk. Örülök, hogy az ívek a magasból is látszanak!

Ehető

Elméletben kertészkedni lehet, de csak elméletben nem - és nem érdemes. Az utóbbi hónapokban az elméleti blogbejegyzést gyakoroltam, most visszatérek a gépelt-képfeltöltős módszerhez.

Tél végétől bőséggel adnak tejet a bocik a szomszédban, tejszínt, tejfölt, túrót készítünk leggyakrabban, a "melléktermék" savó pedig kenyér-, kuglóf-, pogácsatésztába - vagy a szőlő tövéhez - kerül. Hetek óta a kert is nyújt finom falatokat az elméleti kertészkedésre hajlamosak számára is, és amióta akkorák a kapor magoncok, hogy észrevehetők, elkezdődött a kaporszezon és a csodás reggelik sora.

Kapor és friss tejszín-tejföl krém.

A kapor szláv eredetű szavunk a honfoglalás körüli időkből. Botanikai neve, Anethum graveolens intenzív illatáról beszél, gravis = nehéz - esetleg - erős, oleo = szag, illat, az ókori görög aneson vagy aneton pedig az ánizzsal való rokonságot sejteti.

Az idén négyféle retket vetettem, mik között legnagyobb meglepetés a jégcsap volt. Nem jutott volna eszembe próbálkozni vele, de a szüleimtől kaptam magot. A március végi vetés óta varázslatos módon roppanós, lédús "répák" fejlődtek sorban. Másfél hónapra volt szükségük a megszokott méret eléréséhez - a szokatlanul száraz idő miatt naponta öntözte őket a Kedves.

(másfél)hónapos retkek

A nyári vagy Jánosnapi retek is szedhető már felváltva a kifutó hónaposakat.

A szláv eredetű "retek" szintén a honfoglalás körül jelent meg nyelvünkben. Botanikai neve, Raphanus sativus: a latin sativus = termesztett, a raphanus töve pedig ókori görög eredetű, jelentése: gyorsan megjelenő/felbukkanó.

Mi lehet finomabb egy szelet vajaskenyéren vékonyra gyalult retekkorongoknál? És a reteksaláta?