2010. szeptember 20., hétfő

Rét a Visegrádi-hegységben



Az Északi-középhegység legnyugatibb tagja, a Visegrádi-hegység, a Pilisi Bioszféra Rezervátum része. Alapfunkcióinak megfelelően a rezervátum szigorúan védett magterületekkel járul hozzá a természeti értékek megőrzéséhez, tanösvényei pedig a társadalmi és környezeti fenntarthatóság összekapcsolódását segítik elő.



A gyerekek számára kialakított Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény végén rét terül el rajta paddal, virágszőnyeggel és kilátással a Dunára. Ott találtam ezeket a virágokat:



Centaurium erythraea - kis encián, kis erősfű, kis(ebbik) ezerjófű, földepe, (kis) epefű, földepetárnics, hideglelés ellen való fű, hidegűzésfű, hideglelésfű, hideglelést gyógyító fű, lázfű, keserűfű, százforintosfű (százaranyosfű), tüzes ember virágja, vérállatófű, gyomorfű, cintória, ördögcsíptefű



A Magyar Gyógyszekönyv szerint elismert gyógynövény.




Colchicum autumnale - bárányka, bikatökűfű, brindus(virág), csicsiskoma, csókahagyma, ebvirág, gólyavirág, guzsalyülővirág (guzsalyvirág, guzsalyülő), (őszi) kakasmandikó, kakasvirág, kankós (kankó, őszi kankó), kígyóhagyma, kökörcsin (kék kikerics, kikerics, kikericsfű, őszi kék kikerics, őszi kikerics), kukucska, kutyadöglesztőfű, őszike (őszibánat, őszivirág), paptök, prücsökkoma, (őszi) sáfrány, sikkantyúfű (sikkantyú), varjúkikerics, vetővirág, (fejes, törpe) zászpa, zászpakikerics



A Magyar Gyógyszekönyv szerint elismert gyógynövény.




Dianthus collinus - dunai szegfű







16 megjegyzés:

  1. Ez nekünk is kedvelt kirándulóhelyünk, csak sajna már régen jártunk errefelé. A Mogyoró-hegy és mellette a Nagy Villám kőtornyos kilátója pazar terep az év minden szakában. De ha már Visegrádi hg., és ha már rét, akkor érdemes elmenni befelé, a hegység belseje felé a Sikárosi rétre is. Dobogókőről vagy a Duna felől a Prédikálószéken át érdemes menni -- oda Dömösről felfelé a Vadálló kövek sziklái fenséges kilátású gerincén át!
    Sikárosról ugyan nincs lelátás a Duna felé, de kárpótol a körben mindenhol szép színes erdő, hatalmas rét, az egyik szélén egy kisebb fenyves is van, patakpart -- és ha szerencsénk van akkor nagyvad is járja...

    VálaszTörlés
  2. Csodás képek!
    Szinte érzem a rét illatát!
    Jó tudni, hogy a dunai szegfű védett, biztos leszakítottam volna, ha én járok arra...
    Tényleg, mennyire kárpótolja a természetet az az 5.000 Ft, amit a növényért fizettetnek?

    Hú, az őzike igazi? Vagy vittél magaddal egyet a biológia szertárból? :)

    VálaszTörlés
  3. hobbikertesz: a vadvirágokkal (és bármi más élőlénnyel) kapcsolatban jó ökölszabály szerintem, hogy ha nem tudom micsoda az, és hogy védett-e akkor védettként kezeéd és ne bántsd. :) Így véletlenül sem szed le az ember olyat amit nem kellene.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Nyöző, örülök, hogy erre jártál! A Sikárosi-rét tippet köszönöm - leírásod alapján egy hétre ott ragadhatok, hiszen a Mogyoróhegy ovis körét is egy jó fél nap alatt teljesítettem, annyit bámészkodtam. A védettség kapcsán egyetértek azzal, amit írtál! Már rég kérdezni akartam, erdei kertetekben vajon felbukkannak védettséget élvező növények is?

    VálaszTörlés
  5. Kedves Hobbikertész, az őzike a Mómogyoróhegyi vadasparkban él - ha lenne is szertáram, hamar meglógna, mert nyitva hagynám mindig az ajtaját :-)

    Én már leszoktam a vadvirág-szedésről, hiábavaló is lenne, hiszen olyan hamar elhervadnak letépve. Védett területeken egyébként a nem védett növények sem gyűjthetők, sőt magot sem szabad szedni a virágokról. Az viszont érdekes kérdés, vajon miért nem szaporítják kertészetekben, hogy a kanadai, olasz és miegymás rokonaik helyett/mellett a kertünkben ilyeneknek is örülhessünk.

    A pénzbüntetés talán nem a kárpótlást szolgálja, hanem az elrettentést. De hogy mennyire hatékony?

    VálaszTörlés
  6. Hát igen, inkább nem bántom. :) Az a biztos.
    És magot se szedek, az is biztos. :)

    Örülök, hogy az őzike igazi és jól van! :)

    VálaszTörlés
  7. Kérdésedre válaszolva: kutatom én is a kertben a védett növényeket, de eddig túl sokat nem láttam belőlük. A tágabb környéken akadnak azért ilyenek. Leginkább az üstökös gyöngyike az ami úgy tűnik terjed: tavaly csak az utcában láttam 2 szálat, idén volt már a kertben is. Tavaly került be a kertbe három tő leánykökörcsin, amit egy bácsi árult a szentendrei piacon. Állítólag magról veti nagyon régóta, ami hihetőnek tűnt mert a növénykék fiatal magoncok voltak, kertészetek is árulják -- gondolom legálisan.

    Szerencsére nagyon sokféle vadvirág van felénk, néha borzasztó nehéz pontosan beazonosítani őket: sokszor pl. két alfaj megszólalásig hasonló, csak pl. az egyiknek a tőlevelei fűrészesek a másiknak nem, az egyik védett a másik meg nem. Néha a határozók is elég pongyolák, a képekről sem sok látszik általában...

    Védett vagy nem védett -- végül is mindegy. :) Szépek, szemet gyönyörködtetnek így szeretjük őket. Ha a házunk után a kert is elkezd majd alakulni akkor lesznek is ebből dilemmáim bőséggel. Pl. a tavaszi kankalin nem is védett, rengeteg is van belőle, de valahogy kötődünk hozzájuk, így biztosan nagy területeken hagynám meg. Egyre inkább arra hajlok, hogy olyan kert lenne az ideális ami úm. "saját anyagából" épül fel, tehát ott maguktól növő növényekből, esetleg tenyésztett közeli rokonaikból áll össze. Már csak azért is, mert láthatóan idevalók, jól érzik magukat, eleve kevesebb gondozást igényelnek...

    VálaszTörlés
  8. A dilemma miatt kérdeztem. A "saját anyag" a legjobb ötlet, de nyilván szeretjük a paradicsomot is.

    A gyöngyike az egyik legkedvesebb területfoglaló! Én valamilyen fehér virágú hagymást fedeztem fel idén tavasszal a kertben - mintha korábban is elgondolkodtatott volna, minek a levelei hajtanak ott -, amivel azt hiszem réteken találkoztam már. Elképzelhető, hogy a magja vetődött ide? Tavasszal fényképezek majd.

    Az azonosításhoz nagyon jók a részletes rajzok, mert a fényképekkel ellentétben nem pillanatot, hanem a legjellemzőbb jegyeket rögzítik. Éppen egy Centaureával kínlódom, amit szintén a Vhg-ben fényképeztem. Szurdok szélén is volt belőle és a kaszálón is. Esetleg ismersz jó leírást a fajtáiról?

    A védett - de minden honosnak tekintett - növények kertészeti szaporítását támogatom, mert abszurdnak gondolom, hogy miközben néhányuk a kiveszés felé sodródik, távoli vidékek honos, esetleg nemesített szépségeit ültetjük csak a házunk köré. Nem hinném, hogy a virágszeretők tömegesen nekivágnának a természetnek ásóval a kezükben - sokkal kényelmesebbek vagyunk annál.

    VálaszTörlés
  9. A dilemma ott van, hogy mekkora arányban nyúljak hozzá? Pl. az északi részen egy tölgyes területem van, a fák gyönyörűek egyértelműen maradnak. Az aljnövényzet jobb kérdés, az ember szeretné esetleg a mostani helyenként áthatolhatatlan ősbozótot kicsit rendbe szedni, a mindenfelé növő új tölgyfácskák, és gyertyáncsemeték helyén (ezek úgyse lesznek szép nagyok a sok konkurencia mellett) esetleg más bokrokkal, talajtakarókkal színesíteni. Pl. saját anyagú színesítés, ha tudatosan betüdőfüvesítek, gólyaorrosítok, májvirágosítok egyes részeket. Ezek jó része van magától is, de csak egy-kettő mutatóban. Tömegesen kankalin van, meg salátaboglárka, de utóbbi pl. az út közepén tanyázik... Hogy lehetne őket áttelepíteni? Vagy mennyire tájidegen, művi valami árnyékliliom féleség?
    Tiszafák is nőnek mindenfelé, esetleg ezekkel is lehetne a telekhatárokon szeparálni. Beillene vmi. borkóró féleség is, láttam már árulni. Vagy a tündérfürt aminek az élőhelye olyasmi ami nálunk van, de nem láttam a közelben (védett növény), pedig a fák között esetleg jól mutatna a nagy termete miatt. Ilyet pl. már nem láttam kertészetekben, pedig látványos és így akár megmenthető is lenne a növény, ahogy Te is írod... :(

    A paradicsom persze kell, a család nagy paradicsomfogyasztó. :) Most egy kb. 10x10 méteres részt gondoltam alaposabban felásni, hogy oda jövőre konyhakertet csináljunk. Ha kicsit meggallyazom a nagyobb fákat akkor egész napos lesz a kiszemelt rész, de azt a köves ősgyepet feltörni nem lesz piskóta.

    A rajzok valóban jobbak néha az azonosításra. Gyerekkoromban nagyon szerettem a Csapody Vera illusztrálta könyveket, egy időben még magam is leültem a kertbe és elkezdtem rajzolni a virágokat. Persze nem lettek jók a művek, de segített alaposan megismerni pár növényt. Netes határozóként a http://www.terra.hu/ lapon vannak érdekes információk, bár a fotókkal sokszor nem vagyok kibékülve. GOndoltam már arra, hogy a felénk növő fajokról több életciklusban is kéne képeket (részletképeket és "egészalakosakat" is)készíteni és ezeket határozóként kitenni valamilyen formában.

    VálaszTörlés
  10. Az olyan kifejezéseinkkel, mint a "tájidegen" mintha azt próbálnánk elhitetni magunkkal, hogy a természetnek nevezett valaminek létezett egy érintetlen állapota, amihez képest most valami nagyon rossz történik, mert mi emberek mindent romba döntünk. Meg olyan kérdések jutnak eszembe, hogy tájidegen-e az orgona (Syringa) vagy a tulipán - mert ugye egészen új jövevények. És mi a helyzet a kukoricával?

    A betüdőfüvesítés gondolata ígéretesen hangzik. A csillagfürt egyik kedvencem, de errefelé csigalakomának számít.

    10x10 méter rettentően sok, nagy dicsőség lesz elvégezni! Sok erőt kívánok hozzá!

    Csapody Vera képei közül számosat egy oldal al-aloldalának aloldalán megtaláltam. Hogy mennyire szépek újra és újra látva is! A terra az egyik kedvencem, tényleg segít - csak hát nincs minden életciklusról kép. Nagyszerű lenne elkezdeni gyűjteni a képeket!

    VálaszTörlés
  11. Eszter: a csillagfürt != tündérfürt tudomásom szerint. :) A csillagfürt gyerekkorom kedvelt kerti slágernövénye volt, és idén a szomszéd elvadult kertben május felé élénk rózsaszín virágai szépen néztek ki a bozót közepén is. (Némi magot szedtem, hátha áttelepíthető)

    Ez a tündérfürt amire én gondolok, alias Aruncus sylvertris pl. az emlegetett terra.hu határozóban sincs benne. http://luirig.altervista.org/naturaitaliana/viewpics.php?title=Aruncus+sylvestris -- érdemes megnézni, nagyon szép, mutatós növény amivel szépen lehetne a nagy fák közötti foltokat alakítani.

    Az Élővilág Kiskönyvtár Kétszikűek I. kötetében írtak szerint éppen a mi környezetünket szereti, de ma már inkább csak a Kárpátokban látható, mifelénk szórványos, leginkább a Ny-Dunántúlon és a Mecsekben éldegél még.

    A tájidegen jelzőt én az általad jelzetteknél erősebb esetekben használnám, akkor amikor már-már giccsbe hajlik a dolog, és éghajlatilag se idevaló a növény. Konkrét példa: tavaly Szentendrén elkezdtek pálmákat árulni, mondván -14 fokig télálló. Az út menti árudából majdnem mind eltűnt (eladták?), egy maradt, az is kifagyott, hosszú ideig kornyadozott a csonkja. Simán volt tavaly télen tartósan -14 alatt is. Szerintem elég vicces/giccses lenne a tölgyfáim között egy pálmafa nem? :)

    Másrészt ugye egy Nemzeti Park közepén esetleg nem is lenne előnyös egy kertből kivaduló faj, ami aztán a helyi flórán belül bolygatja meg a megszokott rendet.

    Konyhakert ügyben 10x10m valóban nem kevés, de úgy hallottam, hogy sokkal macerásabb rendben tartani a kicsike parcellákat. Főleg nálunk tud pillanatok alatt visszagyomosodni. Azért lehet hogy alaposan túlvállaltam magam, de max. majd feladom. :)

    Gondolom az sem lenne hátrányos, ha a széleit valamilyen növénnyel, alacsony sövényféleséggel bekerítem. Esetleg valami jó tüskés, madárbarát sövénnyel ami ad fészkelőhelyet és védi is a madarat a macsekoktól, nyestektől, stb. Gondoltam egy kis kerti csapocskát is a közepére pár szikladarabbal (ez ugye lesz az ásásból bőven), esetleg úgy hogy legyen alatta kicsi medence ahol megáll nekik a víz. Cserébe a madárkák esetleg besegíthetnének a kártevők elleni harcba. :)

    VálaszTörlés
  12. Kedves Nyöző, ez a tündérfürt méltó a nevére! A csillagfürt annyira a kedvencem, hogy képes voltam egy másik fürtöt ilyennek olvasni. Ha a szomszédban tenyész, bizonyosan jól fogja érezni magát nálatok is.

    Azzal együtt, hogy a "tájidegen" kifejezésnek van szakszerű meghatározása, én továbbra is azt gondolom, önkényesen döntünk így vagy úgy egy növényről. El tudjuk-e képzelni, milyen volt a Kárpát-medence orgonák nélkül és milyen lehetett, amikor felbukkantak az előkelők kertjében? Pálma a tölgyek között elég furcsa, de lehet, hogy jó koktél :-) Mit gondolsz az arborétumokról és botanikus kertekről? Kíváncsi vagyok, mit szólsz ehhez: http://www.arizonica.hu/

    A veteményes valóban könnyebben fenntartható, ha méretes, és a sövény is jó védelem. Azzal érdemes számolni, hogy a bokrok gyökerei között át fog kúszni minden, ami a 10x10 méteren kívül él, ásóval, kapával azonban nem szerencsés ott beavatkozni.

    A macskákról jut eszembe, hogy befogadtunk egy vemhes cicát idén nyáron, így most 7 csöppséggel több van, mint amire számítottunk. Kettőnek van már új gazdája és kettőt be tudunk még vállalni, de háromnak továbbra is keresünk gondos gazdákat. Ha cicá(k)ra vágyókkal találkoznál, örömmel fogadnánk, ha felénk terelnéd őket. Két héttel ezelőtt így néztek ki: http://www.youtube.com/watch?v=5DJreWka6PQ

    A csillagfürtöt most készülsz elvetni?

    VálaszTörlés
  13. Értem ám én a tájidegenre írt felvetéseidet, és meg is értem. A természet egy dinamikus, folyton változó elemekből álló összetett rendszer, és nyilván ennek mi is aktív részesei vagyunk. Ezzel nincs is baj, amíg nem a feltétlen uralomra törünk. A tudásunkkal együtt kellene járni bizonyos önmérsékletnek, bizonyos rendszerszemléletnek is.

    A csillagfürt helyét kellene kitalálni előbb -- de én abban a hitben voltam, hogy tavasszal érdemes vetni! Esetleg már előre nevelhető tél vége felé védett helyen, olyanunk meg nem nagyon van sajnos. Tévednék?

    De még nagyon képlékeny a ház környéke így csak a távolabbi kertrészekhez merek hozzányúlni, nehogy nagyobb növényeket kelljen áttelepítetni... :)

    A macsekok tündériek, körbekérdezek majd ismerősöknél. :)

    VálaszTörlés
  14. Egyetértek, és azt tenném hozzá, hogy az egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy egyedül mindez nem lehetséges - olyan lenne, mintha titokban próbálnánk meg "környezetvédeni". És ez már felelősség.

    Utánanéztem a csillagfürt vetésének, és azt találtam, hogy valóban legalább néhány hetes hideghatásra van szüksége a csírázáshoz - ami egyébként 15-20 fok között indul. Helybe is vethető, de cserépbe, virágládába is szórhatod, ám nem kell földdel takarni, mert fényen csírázik. Szerintem így téli védelemre sincs szüksége, ahogyan a természetben is legföljebb hópaplant kapnak. Lehet trükközni a tavaszi vetéssel is, ez esetben a hűtőszekrényben tanácsos tartani a magokat vetésig (nem a fagyasztó részben). Elkezdtem várni már a magoncokról szóló beszámolót!

    VálaszTörlés
  15. Ígértem még választ az arizonica linked kapcsán :) Elkezdtem megnézni, de nagyon gazdag anyag, főleg az az ősflóra cikk érdekel majd alaposabban, köszönöm a sok olvasnivalót!
    Tisztában vagyok a néhai trópusi klímával, jégkorszakokkal a Kárpát medence területén (igaz én inkább a csillagászati vonzataival foglalkoztam ennek, és gyerekfejjel lelkesedtem a földtörténeti, geológiai dolgokért is), és persze azzal is, hogy lett légyen bármilyen előjelű is a most küszöbön álló klímaváltozás (azért én a felmelegedés teóriát megalapozottabbnak hiszem, még akkor is ha sokan inkább nem akarnak tudomást venni róla) ez nyilván meg fog látszani (most is látszik) a flóránkon és a faunánkon egyaránt... Nyilvánvaló, hogy Heisenberg bácsi határozatlansági relációja átültethető (hehe :) ökológiába is: a vizsgált életteret szükségképpen módosítja maga a vizsgálat is, a benne élés meg méginkább.

    Nem is próbálom ezt a tájidegent "mélyzölden" értelmezni, inkább tekintem nemhivatalos értelmezéssel "ízlésbeli" kérdésnek. Nekem a tölgyek közül optikailag kilógna a pálma, és persze sajnálnám a fát is meg a rá kidobott pénzt is ha tönkremenne, amire azért valljuk meg ebben az esetben jó esély van. Persze igazad van, korábban is meghökkentő lehetett egy addig sosem látott növény amikor elhurcolták más földrészekről. Persze akkor is inkább parkokban, kastélykertekben jelent meg, ami nem egy súlycsoport a mi kiskertjeinkkel.

    Arborétumban pl. nem zavar, mert azt egyfajta élő kiállításnak tekintem, és jó esetben ott is összeillő igényű növényeket szokás összeválogatni. Jó példa erre az egyik személyes kedvencem a Jeli Arborétum. Májusban már-már giccses azzal a rengeteg rododendronnal, de mégis minden évben visszavágyom megnézni őket. :) (Évekig volt a szomszéd falu szélén szöllőnk, így elég sokat jártam benne.) Itt pl. vannak nagyobb részek amelyek egységesen igyekeznek bemutatni pl. a mammutfenyvesek birodalmát. Ha nem jártál még ott érdemes elmenni egyszer (kétszer, háromszor...).

    Azzal sincs bajom, ha egy kert japánkert (azok kimondottan tetszenek, főleg hogy jó esetben van szellemi, filozófiai mögöttese is), de azzal sem, ha pl. arizoniai fajokból áll. De nekem furán hatna egy japánkert tervezett harmóniája között egy hirtelen színkavalkáddal épített, buja növényorgia.

    Nem zárkózom én el az újjítások elől, de a hagyományoktól sem, úgy érzem a kettő elegyével van esélyünk arra, hogy előre haladjunk, hogy túléljünk. Ebben nem segít ha speciálisan tisztított kvarchomokba, de az se ha tiszta ősmagyar ugarba dugjuk a fejünket. (Képzavaros, de talán érthető) Inkább kell körülnézni odafent, és használva a fejünket megtalálni a megoldásokat.

    Én is igyekszem úgy kialakítani a kertünket, hogy a helyben rendelkezésre álló erőforrásokból maradjon fenn, és ne mesterségesen kelljen táplálni, ha öntözök akkor max. a gyűjtött esővízzel tenném, stb. Persze ehhez még kevés vagyok, ezért is gyűjtöm az információkat, és igyekszem tanulni. :)

    VálaszTörlés
  16. A jeli arborétumba néhány évente mi is visszajárunk. Meghökkentően szokatlan, és élő példája annak, hogyan változhatnak szigetszerűen egy környezet adottságai - adott esetben örökzöldekkel a talaj tulajdonságai,a mikroklíma, melyen már a rhododendronok is jól érzik magukat. Ezzel mintát is ad, hat a kiskertjeinkre, hozzájárul - többek között - a japán- és angolkert értelmezésének folyamatos változásához. Az előjeleket illetően nehéz lenne nem egyetérteni azzal, amit írtál.

    VálaszTörlés