Clematis vitalba (vitalbus = vitis + albus, melyből a vitis kúszónövényt jelent, de szőlőt is, az albus pedig fehéret)
Az iszalag vagy juhszalag bóbitás aszmagcsokrot terem.
Tér, mely a művelés által lesz tetőkert, konyhakert vagy éppen japánkert... a kultúra lenyomata
A Boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó Nigella orientalis “Transformer” mellett döntöttem két hasonlóan mezei virágos egyszerűség mellett. Jóllehet a csomagoláson olvasható ismertető szerint évelő, minden kétséget kizáróan egynyári. Egyelőre nem sikerült a tasakon feltüntetett “borzacska” elnevezésnél jobbra bukkannom, mely segítene megkülönböztetni a rokonaitól. Sőt a Nigellák magyar nyelvű elnevezése körül nem csekély zavart találtam.
Kerti katicavirág, szőrös katicavirág vagy szőrös kandilla a Nigella sativa (sativa azt jelenti, termesztett). Ez kerül a konyhába - kipróbálásához a Chili és Vanilián kínál ígéretes receptet Mautner Zsófia, népszerű gasztroblogger -, ám ott már külleme, feltételezett élettani hatása és esetleg más fűszerekre emlékeztető íze alapján nevezik többek között feketécskének, fekete kuminnak, köményvirágnak, köménymáknak, hályogfűnek, mezei koriandromnak, parasztborsnak, de még fekete hagymamagnak is, amiből nem kevés félreértés adódhat.
A Földközi-tenger mellékéről származik - ott gabonatáblák gyomnövénye - a napimádó keleti katicavirág, a Nigella orientalis (orientalis = keleti). A Plants For A Future szerint ehető magokat érlel, melyek csírázóképességüket hosszan megőrzik. Az ízét nyár derekán megismerhetem.
Ráfanyalodnak a len (Linum), az őszirózsa (Callistephus chinensis) és az aszter (Aster) magvaira is, ám igazán a disznóparéj vagy amaránt fajtái (Amaranthus) népszerűek - magja gasztroélményünk forrása is lehet. A téli kert bővelkedik látványos formákban, ha a fagyok beköszöntével nem takarítjuk el a nyári virágokat.
Mindazonáltal madárbarát kertnek a feltűnő termésű bokrokkal pompázó környezetet szokás tartani. Tapasztalataim szerint a rózsa és a borbolya (Berberis) termése kevésbé ízlik a vendégeknek, a fehér som (Cornus alba) és a sárga vesszejű som (Cornus stolonifera) bogyói azonban hamar elfogynak. Érdeklődésre tarthat még számot a berkenye (Sorbus), a díszalma (Malus), a galagonya (Crataegus), a tűztövis (Pyracantha) és a madárbirs (Cotoneaster) is. Kerttervem része már a fekete berkenye (Aronia), a húsos som (Cornus mas), a kökény (Prunus spinosa), a bodza (Sambucus) és a fanyarka (Amelanchier lamarckii), melyek terméséért talán versengünk majd a madarakkal, és bizonyosan már a tél beállta előtt eltűnnek az ágakról.