Romantikus kastélykert - Martonvásár

Ahogyan a barokk kert szinonimája a franciakert, a romantika korával jön létre az angolkert - angolul inkább tájképi kert, azaz landscape (park). Látogatható gondozott angolkertjeink egyike a martonvásári Brunszvik-kastély körül terül el.

A Természetvédelmi Területen parterre-ek (sövénnyel, esetleg kőszegéllyel határolt szabályos rajzolatú ágyások, akár színes virágokkal szőnyegszerűen beültetve) helyett dendrológiai gyűjtemény hivatott elvarázsolni a sétálót. Kár, hogy kevés tábla segíti a tanulást.

A neogótikus kastélyból a tóra látni.

A nagy vízfelületen tükröződik a kert majd minden szeglete, itt a romantikus kertek egyik kedvence, a szomorúfűz, szemben pedig...

...a sziget fái,



...a sokféle zöld.

A kastély a tó túlpartjáról - jobbra már a sziget csücske látszik.

A tó körül kanyargó sétány borostyánszőnyeg mellett visz, így nem ritka a fákon kúszó Hedera.

Mindig akad valami festői látnivaló - hol misztikus, máskor egzotikus -, itt egy fényben fürdőző fiatal facsoport. Komponált, ám nem valószerűtlen.

Némi fogódzó a fák azonosításához.

A rokokó óta kedvelt a chinoiserie - keleties elem - a kertekben: a szigetre vezető híd és...

...egy japán juhar.



A sziget egyik kincse, a mocsári ciprus léggyökereivel.




A tóból túlfolyó víz mint patak.

Kidőlt fa - éppen ahogyan a természetben.

Hatalmas gyepfelületek teszik pazarrá az angolkertet, fenntartásuk pedig kevésbé költség- illetve munkaigényes, mint a parterre-eké.

Szobor állít emléket Közép-Európa első óvodája (kisgyermekiskolája) megalapítójának, Brunszvik Teréznek (1775-1861), aki maga is részt vett a kert alakításában. A kastélykertben Óvodamúzeum működik.

Az élőfal nyüzsgő "lakóktól" hangos.

Az "előkert" koros atlaszcédrusa.

A séta után jóleshet üldögélni még kicsit mélázva a növénycsoportok teremtette hangulatok fölött. A kert szinte bármely pontján érdemes időzni.

Múzeum

Mától ismét közelebb van az idei Karácsony, mint amilyen távol vagyunk a tavalyitól, hiszen - ha lassan is - elkezdenek rövidülni a nappalok. Ezekben a hetekben nemcsak Skandináviában ünneplik a nyarat, kerti mulatságokat, sőt kertészeti eseményeket rendeznek a rövid - vagy akár fehér - éjszakák örömére szerte a világon.

Egy svájci múzeum is a nyári napforduló havában tárta gyűjteményét először a látogatók elé a 2007-ben egyesült Rapperswil-Jona középkori kolostorának csodás kertjében. A 10 hektáron kiállított mintegy 2000 darabból álló gyűjtemény merőben szokatlan - az egyes darabok 50-130 évesek és 17 év gyűjtőmunkájának eredményeként álltak össze.

Kép az ArchDaily oldaláról

A világ első élőfa múzeumát hozta létre Enzo Enea tájépítész. A pályája során megépített több száz kert kialakítása számos koros fa eltávolításával járt, melyeket nem vágtak ki, inkább megpróbáltak átültetni. A megmentett növények között felállított homokkő tömbök hivatottak kiemelni a fák szépségét, a változatos formákat. A 22 fafajt bemutató arborétumban Közép-Európából költöztetett Pinus sylvestris (erdeifenyő) is él.

Video a DW-TV Euromaxx magazinjából

A családi vállalkozásból kinőtt cég termékei - díszítő elemek, kerti bútorok - számára is kiállítótérként szolgál a park, valamint ide tervezték az új tájépítész irodát, mely bemutatóterem, iskola és alkotóműhely is lesz egyben. Enea elképzeléseit Chad Oppenheim építész értelmezte a fenntarthatóságot szem előtt tartó megoldásokkal, amilyen a geotermikus fűtő- és hűtőrendszer, a zöldtető vagy a helyi - akár újrahasznosított - nyersanyagok használata.

A fertődi Esterházy kastély kertjében fölöslegessé vált Taxusoknak milyen esélye van arra, hogy megmentsük őket saját magunktól?

Fanyarka I. - Tél

A fanyarka - Amelanchier - télen sűrűn elágazó törzséről, vékony ágairól, vékony, szürke kérgéről, vöröses, molyhos fiatal hajtásairól ismerhető fel.

Magyarországon a Dunántúli-középhegységben, főként a Bakonyban honos a potenciálisan veszélyeztetett - és mint ilyen, védett (!) - szirti fanyarka, Amelanchier ovalis Medicus. A dolomitsziklák pionír növénye a legföljebb 3m magasra növő soktörzsű cserje, mely könnyen sarjadzik. Botanikai szinonim nevei a naspolya, a bodza, a körte, a galagonya és a berkenye fajtájaként jelölik. Az Amelanchier vélhetően a görög almafa és torokösszehúzó szavakból képzett összetétel, a franciás szóvég miatt pedig méltán feltételezhető, hogy provanszál (amelanche) közvetítéssel került a botanika szótárába. Magyarul a (kereklevelű) fanyarka mellett elterjedt a bogyófürt, kőkörte, kövikörte és sziklakörte elnevezés is.

A rózsafélék családjába tartozó szubmontán-szubalpin faj Európában főként a déli tájakon elterjedt, ahol sűrűn elágazó bokor, ám Észak-Amerikából - ahol a tengerszint közelében kevésbé napos, nyirkos környezetben is felbukkan - ismertek egészen magasra növő fajtái is, például a pompás fanyarka, Amelanchier laevis (laevis jelentése sima, ami arra utal, hogy a legtöbb Amelanchier fajtával ellentétben levélfonákja nem molyhos), mely akár 9-10 m magasra is megnőhet. Legtöbb fajtája azonban lassabban nő (évente talán 20 cm-t), ezért nevelhető sövényként, noha szerintem alacsonyabb fává alakítva a legszebb - japán stílusú kertekbe is szívesen ültetik.

Ha nincs környezetünkben termő Amelanchier, azt hiszem, kis eséllyel akad kezünk ügyébe fanyarka mag, melynek vetéséhez legalkalmasabb évszak a tél. Ha jövőre sikerül beszerezni a termést, még a magház megkeményedése előtt érdemes kiszedni az apró magokat és azonnal elvetni, mulccsal betakarni. Őszi, tél eleji vetésre alkalmas lehet a kert egy védett sarka, esetleg hidegágy, a magoncokat pedig két évig óvni szükséges, mielőtt végleges helyükre kerülnek. Tél végi, tavaszi vetéshez a begyűjtött mag tárolható hűvös, 3-5 °C-os (hűtőszekrény) helyen, de semmiképpen sem a termésben. Ebben az esetben nem elhanyagolható nehézség, hogy nyirkosan kell tartani a magokat, hogy a magházat áttörhesse az embrió, így azonban könnyen megtámadhatják gombás fertőzések. A kezeletlen magoknak akár 18-24 hónapra is szükségük lehet a csírázáshoz. Csírázóképességüket 5 évig is megőrizhetik.

Bujtással is szaporítható valamennyi fanyarka, sőt néhány fajtája magától is hoz sarjakat, melyeket tél végén célszerű leválasztani az anyanövényről.

Ha "kész" Amelanchiert szeretnénk, egyre több helyen beszerezhetjük az olaszországi, hollandiai és németországi termesztésből származó észak-amerikai fajták és változataik 30-40 cm-es csemetéit. Szabad gyökeresen jellemzően 400-500 Ft-ba, cserépben 2000-5000 Ft-ba kerülnek.

A következő bejegyzésben annak próbálok utánajárni, mit látunk a fanyarkából tavasszal.